Legutóbb azzal fejeztük be, hogy a bajt jobb megelőzni, mert a már bekövetkezett eseményeket nem lehet meg nem történtté tenni. Ha a baj már bekövetkezett, tudnunk kell, mi a teendő, mert a sérült helyzetén sokat lehet rontani kapkodással vagy alapvető ismereteket nélkülöző jó szándékú "segítségnyújtással". A következőkben röviden összefoglaljuk mit kell és mit nem ajánlatos tenni a leggyakoribb gyermekbalesetek esetén.
Idegentest lenyelése
esetén forduljunk orvoshoz. Bár a lenyelt tárgyak rendszerint néhány nap alatt probléma nélkül kiürülnek a szervezetből, mégis néha bekerülhetnek a légutakba vagy méretüknél-alakjuknál fogva elakadhatnak a tápcsatornában. Az ilyen idegentesteket el kell távolítani.
Igen veszélyes az egyébként kicsi és kedvező alakú gombelem, amely elektromos hatásánál fogva a gyomorfal kilyukadását okozhatja, ezért gombelem lenyelése esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A fémtárgyak megtalálása röntgennel nem nehéz. Más anyag lenyelése esetén ha lehet, vigyünk magunkkal mintát, hogy a röntgenes tudja, milyen árnyékot fog adni.
A lenyelt tárgyat semmiképpen ne próbáljuk hánytatással kihozni, mert a visszafelé erőltetett idegentest életveszélyes nyelőcsősérülést okozhat.
Égési sérülés
esetén az első teendő legyen a sérült testrész azonnali és húsz-huszonöt percig tartó hűtése vízzel vagy vizes borogatással. Ezenkívül semmit sem szabad az égett felületre tenni. Jó tudni, hogy a gyermek tenyérfelületénél nagyobb sérülés biztosan orvosi ellátást igényel, 4-5 tenyérnyi sérülésnél már kórházi kezelés szükséges és 20 tenyérnyi égés (pl. az egész hát) életveszélyes lehet. Ha nincs elég kötszer, bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedőbe a sérültet, és itassuk bőven folyadékkal addig is, míg orvoshoz jutunk vagy jön a mentő.
Életveszélyes lehet és ezért kórházi ellátást indokol a csecsemő fejének-arcának napon való leégése!
Áramütés
esetén, ha az áram be- és kilépési helyén kis égési sérülést látunk, feltétlenül orvoshoz kell vinni a gyermeket. Ez azt jelzi, hogy olyan nagy energia-behatás érte a szervezetet, ami miatt szívműködési zavar is jelentkezhet.
Szerencsétlenebb esetben eszméletvesztés vagy szívmegállás következik be, amelyhez helyszíni orvosi segítség szükséges. Mielőtt azonban a sérülthöz nyúlnánk, áramtalanítsunk! Az elsősegély csak ezután következhet.
Fejsérülés
esetén orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után - azonnal vagy órákon belül - eszméletvesztés vagy rosszullét (sápadtság, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás) alakul ki. Az ilyen tünetek mögött nemcsak agyrázkódás, de életveszélyes koponyaűri vérzés is állhat, ami miatt azonnali kórházi felvétel indokolt. Ebben az esetben a gyermeket fekve, lehetőleg mentővel kell szállítani. Fejsérült gyermeket egyedül vagy egy másik gyerek kíséretében gyalog orvoshoz küldeni veszélyes dolog.
Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, ha a fülből vér szivárog, ha a szem körül hirtelen lila bevérzés alakul ki, mert ezek a jelenségek koponyatörésre utalhatnak.
Gyógyszermérgezés
gyanúja esetén hívjunk mentőt akkor is, ha a gyermek jól van. A gyanús gyógyszerekből vigyünk magunkkal mintát, vagy az üres dobozt, és próbáljuk eldönteni, hány tabletta hiányozhat. Itt jegyezzük meg, de mindenfajta eszméletvesztésre vonatkozik, hogy az eszméletlen beteget nem szabad sem felültetni, sem hanyatt fekve magára hagyni, mert egy esetleges hányás fulladást okozhat. Felhúzott lábakkal stabil oldalfekvésben kell elhelyezni, amíg a segítség odaér.
Harapott sérülés
után ajánlatos orvossal megbeszélni a dolgot még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert el kell dönteni, hogy fennáll-e a veszettség lehetősége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények esetén védőoltással biztonsággal megelőzhető. A körülmények mérlegelése orvosi, adott esetben hatósági (tisztiorvosi) feladat. Vizsgálat esetén a kutya gazdáját törvény kötelezi a közreműködésre (mint ahogy az évenkénti veszettség elleni eboltás is kötelező).
Egyébként mindenfajta mély sebbel sebészeten ajánlatos jelentkezni, mégpedig lehetőleg egy-két órán belül. Több órás késedelem már a sebfertőzés veszélye miatt a seb optimális ellátását lehetetlenné teheti. A mély sebekre tiszta kötésen kívül semmit se tegyünk.
Különösen komolyan kell venni a szúrt-lőtt hasfali és mellkasfali sebeket, csakúgy, mint a sebből tapasztalt erős vérzést. A szakszerűtlenül felhelyezett szorítókötés még fokozhatja is a vérzést, ezért szakértelem nélkül ezzel nem érdemes próbálkozni. Helyesebb ilyenkor sok gézlapot a sebre rakni, és hívni a mentőt.
A gyermekkori végtagtörések is ugyancsak gyakoriak. A fájdalom a legtöbb esetben hamar orvoshoz viszi a beteget, de sajnos sokszor tapasztalható, hogy a felnőttek nem veszik elég komolyan a gyermek panaszait, és néha még műtétet igénylő töréssel is csak napok múlva jelentkeznek. Érdemes megjegyezni: minden sérülést követő fájdalmas duzzanat vagy alakváltozás törésre gyanús.
Előfordulhat, hogy a bekövetkezett baj miatti ijedtség hirtelen mindent kiver a fejünkből, ráadásul abban a pillanatban senki sem elérhető az orvosok közül. Ilyen helyzetben a Mentőszolgálattól (04, ingyenes hívószám) akkor is kérhetünk tanácsot, ha egyébként nem kérünk mentőt.
