A Balaton komoly gazdasági potenciáljának megóvását szolgálja az 5,14 milliárd forintos, 2023. október 31-ig megvalósuló fejlesztés. A cél, hogy javítsák a tó vízminőségi állapotát, elsősorban a befolyó vizeken érkező uszadék, hordalék és szerves tápanyagok visszatartásával.
A Balaton terhelésének enyhítésére az elmúlt három évtizedben számos intézkedés történt. Például több kis vízfolyás torkolatközeli szakaszán is épültek olyan műszaki létesítmények, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. Az újabb projektben ezeknek a műszaki létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója kezdődött el.
Komoly fejlesztések kerülnek napirendre
Az OVF tájékoztatása szerit az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna és a Nemesvitai-övárok a Lesence nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotják a Lesence vízrendszert, amely egyfajta szűrőfunkciót lát el. A Tapolcai-medence vizei a szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő idő után a növényzet tápanyagfelvétele miatt az innen kifolyó vizek minősége kedvezőbb. A vízrendszer létesítményeinek felújításával és a nádas szűrőmező reaktiválásával a tápanyag-visszatartás hatásfoka, így a vízminőségvédelmi funkció is számottevően javul.
További hat kis vízfolyás torkolati szakaszán a meglévő hordalék- és uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, illetve a mederburkolatok rekonstrukciója valósul meg. Ezenkívül elvégzik a Lesence nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációját is.
A közlemény szerint a Balaton legnagyobb vízminőségvédelmi létesítménye, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nagyműtárgyainak felújítása is a beruházás részét képezi. A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőségvédelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoringállomások épülnek.
