Egy kísérleti mRNS-kezelés ellensúlyozhatja az immunsejtek öregedését. Tudósok ugyanis egy egerekkel végzett kísérlet során megállapították, hogy három mRNS-molekula alkalmazásával megvédhetőek az immunsejtek az öregedés káros hatásaitól – írta meg a LiveScience.
Fókuszban a T-sejtek
A T-sejtek kulcsszerepet játszanak abban, hogy más immunsejtek "megtanulják" leküzdeni a betegségeket. A test öregedésével azonban jelentően csökken a T-sejtek aktivitása, és kevésbé érzékennyé válnak a fenyegetésekre. Ezenkívül a csecsemőmirigy – ahol megérnek a T-sejtek – az életkorral zsugorodni kezd. A szakértők szerint az öregedés ezen hatásai adhatnak magyarázatot arra, hogy a védőoltások és a rák elleni immunterápiák miért nem működnek olyan jól az időseknél, mint a fiatalabbaknál.
A Nature folyóiratban nemrégiben publikáltak egy tanulmányt, amelyben arról számoltak be tudósok, hogy a hírvivő RNS (mRNS) segítségével ellensúlyozhatóak az említett, életkorral járó változások. Az mRNS ugyanis egyebek mellett utasításokat továbbít a DNS-ből a sejtek fehérjeépítő organellumaihoz, új fehérjék termelődését kiváltva.
Az új tanulmány szerzői öregedő egerekben vizsgálták a T-sejteket, és három olyan fehérjét azonosították, amelyek mennyiség az életkorral csökken, hozzájárulva az öregedési folyamathoz. Ezt követően mRNS-t állítottak elő ehhez a három fehérjéhez, apró zsírbuborékokba zárták azokat, és 16 hónapos – középkorúnak számító – egerekbe injektálták. Ezek az mRNS-sel töltött buborékok a véráramon keresztül eljutottak a májba, ott pedig felhalmozódtak. Mivel a máj megszűri a vért, a véráramban található T-sejtek előbb-utóbb találkoztak az ott felgyűlt mRNS-ekkel. A tudósok megállapították, hogy az mRNS-sel kezelt egerek több T-sejtet termeltek, valamint jobban reagáltak a védőoltásokra és a rák elleni immunterápiákra, mint a kezeletlen példányok.
Új dimenzió nyílhat a rákkezelések terén
Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy jó esély van egy olyan forradalmi terápia felfedezésére, amely "megfiatalítja" a szervezet kulcsfontosságú immunsejtjeit, így pedig segíthet a szervezetnek a fertőzések és a rák leküzdésében. Az egerek egyébként hetente kétszer kaptak kezelést, az előnyök azonban gyorsan megszűntek, amikor az állatok már nem kaptak több mRNS-injekciót. Ennek oka, hogy az mRNS-molekulák nagyon gyorsan lebomlanak a szervezetben.
„Az mRNS-bevitel átmeneti jellege miatt ismételt adagolásra van szükség a terápiás hatások fenntartásához” – írták a tanulmány szerzői, hozzátéve, hogy a hosszú távú kezelés biztonságosságát még elemezni kell. Emellett további kutatásokra van szükség annak megállapítása érdekében is, hogy ugyanez a megközelítés vajon az embereknél is működhet-e. Mindenesetre biztatóak az eredmények, és már a közeljövőben új dimenziót nyithatnak a rákkezelések terén.
