Úgy tűnik, nem álom a regenerálódó szív

A tudósok megerősítették, hogy a szívizomsejtek az egész életünk során pótlódnak, így megnyílik a lehetőség a szívleállás vagy más betegség miatt létrejött károsodásokat kijavító kezelési módok kidolgozására - olvasható egy svéd tanulmányban.

Korábbi kutatásokból kiderült, hogy a szervezet egyes sejtjei hetente pótlódnak, míg mások egyáltalán nem. Hosszú vita kezdődött arról, vajon a szívizomsejtek pótlódnak-e, a legtöbb kardiológus ez idáig meg volt arról győződve, hogy nem.

"A Karolinska Intézet kutatói most kimutatták, hogy az emberi szívizomsejtek folyamatosan, lassan cserélődnek" - áll a svéd intézet által kiadott közleményben. Egy húszévesben évente a szívizomsejtek egy százaléka újul meg, ez az arány az évek múlásával folyamatosan csökken, amíg 75 éves korra el nem éri a 0,5 százalékot.

"Természetes úton is veszítünk szívizomsejteket, a legtöbbjük pótlódik. Azonban szívroham vagy betegség miatt is elveszíthetünk milliónyi sejtet" - magyarázta Jonas Frisen, a kutatást vezető professzor. "Az eredményeink motiválhatják a többi kutatót, hogy új módszereket dolgozzanak ki a megújulás mechanizmusának stimulálására."

Szívinfarktus vagy betegség esetén a lassú kicserélődés azt jelenti, hogy a legtöbb szívizomsejt sohasem pótlódik, "így a szív a sejtek mozaikjává alakul, egyes sejtek születéstől fogva ott vannak, míg mások később képződtek". A kutatók így egy speciális módszert használtak a sejtek életkorának meghatározására. A hidegháború során végzett atomrobbantások hirtelen megnövelték a légkör radioaktív szén-14 izotópjának koncentrációját, ezt a szervezet a sejtjeiben tárolja.

"Mivel ennek szintje az elmúlt évtizedek során folyamatosan változott, így indikátorként szolgál a sejtek születésének meghatározására" - közölte a Karolinska Intézet. A tanulmány az amerikai Science folyóiratban jelent meg.

Forrás: Medipress hírszolgálat

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
omega-3
Ugyanolyan jó omega-3-forrás, mint a lazac, de sokkal kevesebbe kerül – ezt a halat kevesen eszik
rák kockázata
Ez a "bűnös élvezet" lehet a rák melegágya
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
Így jelez a hasnyálmirigy, ha valami nincs rendben
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15 °C
Minimum: +1 °C

A felhős tájakon szakadozik, csökken a felhőzet, és a ködfoltok feloszlását általában napos idő követi kevés gomolyfelhővel, de délután az északkeleti megyék fölé magasszintű felhőzet is érkezhet. Csapadék nem lesz. Az északias szél csak az északkeleti tájakon lehet olykor élénk.Délutánra általában 14, 17 fok közé melegszik fel a levegő.Késő estére jórészt -1 és +6 fok közé hűl a levegő. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Fül vagy uszony? Felismered egyetlen részletből az állatokat? – Tedd próbára tudásod! Egy tappancs, egy szempár, egy bajusz vagy pár pikkely – néha ennyi is elég, hogy felismerj képről egy háziállatot. Persze csak ha valóban értesz hozzá.
kvíz
Kvíz: 8 kérdés, amelyből kiderül, felismernéd-e a stroke jeleit Tisztában vagy a stroke jeleivel? Tudod, hogy mit jelent a FAST mozaikszó? Most letesztelheted a tudásodat!