Tényleg egyre butábbak vagyunk?

Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy miközben a technológia egyre fejlődik, az emberek egyre butábbak lesznek.

Felmérésekből kiderült, hogy az angliai, dániai és ausztráliai emberek átlagos intelligenciaszintje az utóbbi évtizedben egyaránt csökkenő tendenciát mutat. A New Scientist című lapban közzétett tanulmány szerint, a jelenségre a legpesszimistább magyarázat az, hogy az emberiség elérte az intellektuális csúcsot, aminél többet már nem képes nyújtani.

Még az 1930-as és az 1980-as évek között mind az Egyesült Államokban, mind a háború utáni Japánban, mind Dániában néhány pontnyi növekedés volt kimutatható az emberek IQ-szintjében. A jelenség a "Flynn hatás" elnevezést kapta James Flynn után, aki szerint az intelligencianövekedés a jobb táplálkozásnak és a kedvezőbb életkörülményeknek volt köszönhető.

Számtalan intelligenciát mérő teszt létezik, ahogy maga az intelligencia sem egyféle. A képességeknek számos fajtája vizsgálható, így például a zenei, interperszonális, vizuális vagy nyelvi. A Binet-Simon-féle teszt a ma használatos összes intelligenciateszt ősmintájának tekinthető. Ez volt az első teszt, amelyet a gyermekek intelligenciájának mérésére használtak. A teszt skálája több ízben módosult, a hazai viszonyokra Éltes Mátyás adaptálta. A feladatok és a kérdések nehézségi fok szerint vannak csoportosítva és az intelligencia szintjét az jelzi, hogy a vizsgált személy hány, egyre növekvő nehézségű feladatot tud egymás után hibátlanul megoldani. A folytatáshoz kattintson ! Egyes szakemberek szerint azonban, mára a fejlődő országokban kezd véget érni a "Flynn hatás", így az IQ-szint is erős hanyatlásnak indul. Dr. Flynn szerint ezt a trendet egy jobb oktatási rendszerrel lehetne visszafordítani, de vannak, akik nem ennyire optimisták és úgy vélik, azért van alacsony intelligenciaszinttel rendelkezők .

Richard Lynn, az emberiség IQ-szintje . Dr. Flynn azonban abban bízik, hogy még ha az emberek tényleg egyre butábbá is válnak, a javuló egészségügyi körülmények és a fejlődő technológiák következtében előbb-utóbb mindenkinek kevesebb gyereke lesz, és akkor az arányok némileg helyrebillenhetnek, vagyis a probléma magától meg fog oldódni.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
omega-3
Ugyanolyan jó omega-3-forrás, mint a lazac, de sokkal kevesebbe kerül – ezt a halat kevesen eszik
rák kockázata
Ez a "bűnös élvezet" lehet a rák melegágya
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
Így jelez a hasnyálmirigy, ha valami nincs rendben
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan napos, száraz idő várható, legfeljebb kevés gomolyfelhővel, majd az északkeleti tájak fölé kora estére némi fátyolfelhőzet érkezik. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, de északkeleten még élénk lökések kísérhetik az északi, északkeleti szelet. A hőmérséklet csúcsértéke általában 14 és 18 fok között alakul.Késő estére jórészt -1 és +8 fok közé hűl le a levegő. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: 10 kérdésből kiderül, mennyire működik jól az immunrendszered Bizonyos tünetek, megbetegedések árulkodóak lehetnek, hogy az immunrendszer nem működik optimálisan. Alábbi tesztünkben most felmérheted, mennyire erős szervezeted védekezőképessége.
kvíz
Fül vagy uszony? Felismered egyetlen részletből az állatokat? – Tedd próbára tudásod! Egy tappancs, egy szempár, egy bajusz vagy pár pikkely – néha ennyi is elég, hogy felismerj képről egy háziállatot. Persze csak ha valóban értesz hozzá.