Gyakran halljuk a tanácsot, hogy hűvös vagy hideg időben öltözzünk rétegesen. Erről a legtöbben csak azt tudják, hogy a hőérzetünknek megfelelően levehetünk vagy felvehetünk ruhadarabokat, amivel a komfortérzet szabályozható. Illetve a több réteg ruha könnyebben megtartja a meleget. Csakhogy a hatékony réteges öltözködés mögött sokkal komolyabb megfontolások húzódnak, hiszen a komfortérzet fenntartása jelentős mértékben függ a tevékenységtől - más kell síeléshez, a városi sétához vagy éppen a lékhorgászathoz -, és az időjárástól (ami a jeges esőtől a száraz fagyon át a hóviharig terjedhet).
Így aztán mindegyik rétegnek megvan a maga szerepe , funkciója. Az alapréteg (amely a bőrérrel érintkezik) kezeli a nedvességet, a test kipárolgását, a verejtéket), a hőszigetelő réteg óv a hidegtől, míg a külső héj réteg a széltől és a csapadéktól véd. Ha szükséges további rétegek is hozzáadhatók vagy elvehetők a ruházatból, illetve cserélhetők azonos szereppel, de eltérő funkcióval a használat helyétől, jellegétől függően.
A párakezelő alapréteg
A bőrrel érintkező réteg nagyon fontos a komfortérzet kialakításában, mert segít szabályozni a testhőmérsékletet az izzadság eltávolításával a bőrről. A pamut alsó holmi megtartja a kipárolgó izzadságot, s egy séta miatt is csurom vizesek lehetünk, holott az esődzseki jól megvéd a csapadéktól. Ezért télen nem jó a pamut, hanem olyan anyag kell, amely elvezeti a verejtéket , és segíti, hogy elpárologjon. A merinói gyapjú erre nagyszerű, de ma már vannak szintetikus anyagok, amelyeket kifejezetten ilyen célra fejlesztettek, vagy kevésbé intenzív fizikai igénybevételnél a selyem is megfelelő. Persze vannak utcai viseletre, sportolásra és túrázásra tervezett darabok is, azaz a célnak megfelelően kell választani, mert az alapréteg alapvetően befolyásolhatja az öltözet kényelmét.
A hőszigetelő középső réteg
A szigetelőréteg segít megőrizni hőt azzal, hogy a meleg levegőt a testhez közel csapdába ejti. A természetes rostok (például a gyapjú és libatoll rostjai) kiváló szigetelők. A merinó gyapjú pulóverek, ingek puhán és megbízhatóan tartják meg a meleget akkor is, ha nedvesek. Nagyon hideg és száraz körülmények között viszont a libatoll a legjobb, mert egyedülállóan jó a melegség/súly aránya, és nagyon jól összenyomható. A fő hátránya, hogy szárazon kell tartani a hőszigetelő képességének megőrzése érdekében.
A poliészter alapú és más szintetikus szövetek különböző körülmények között képesek fenntartani a meleget. Könnyűek, légáteresztők, és akkor is szigetelnek, ha nedvesek. Komoly előnyük, hogy gyorsan száradnak, és jobb a melegség/súly arányuk, mint a gyapjúnak. Klasszikus gyapjú fő hátránya, hogy nem eléggé szélálló, és kevésbé összenyomható, mint a többi szövet.
Mind a termo, mind a gyapjú ruhadarabok általában három kategóriában szerezhetők be. Vannak könnyű, aerob tevékenységhez passzoló darabok enyhe éghajlaton. Vannak közepes aktivitáshoz és éghajlati körülményekhez illő viseletek. Végül ott az "expedíciós kivitel" a kevés mozgáshoz (például téli horgászathoz) vagy hideg éghajlathoz. A választásnál az a lényeg, hogy elkerüljük a túlmelegedést, de ne is vacogjunk a gyenge hőszigetelés miatt. Nyilván egy sífutónak a folyamatosan újratermelődő nagyobb mennyiségű testhő miatt elég a könnyebb hőszigetelő réteg is, míg a vadászlesen ücsörgőknek jobb hőcsapdát kell viselniük. A városi viseletnél a rugalmas alkalmazkodás a lényeg, azaz a változó helyszínektől függően a le- és felvehető hőszigetelő ruhadarabok viselete.
Az időjárás ellen védő külső réteg
A héj vagy a külső réteg véd a szél, az eső vagy hó ellen. A spektrum a high-tech hegymászódzsekiktől az egyszerű szélálló kabátokig terjed. A legtöbb ilyen ruhadarab legalább enyhén képes szellőzni, ami lehetővé teszi az izzadság távozását. A kabátok legtöbbje ma már víztaszító kezelést kap, hogy a felületen vízgyöngyök alakuljanak ki, amelyek így leperegnek a szövetről.
Egy külső réteg csak akkor tud megvédeni a rossz időtől, ha megfelelően szellőzik, mert ha a szél és a víz behatol a belső rétegekbe, akkor fázni fogunk . Ráadásul, ha nem megfelelő a szellőzés, az izzadság nem tud elpárologni, lecsapódik a ruházat belsejében, ami nagyon kényelmetlen. Fontos, hogy a külső réteg elég bő legyen, hogy a többi réteg elférjen alá, és ne akadályozza a mozgást.
A ruhaipar persze igyekszik a termékeit viselők kedvében járni, és olyan kabátokat állítanak elő, amelyek külső hatékony védelmet nyújtó rétegét egy jól hőszigetelő béléssel kombinálják. Ez lehetővé teszi, hogy alatta akár egész könnyű öltözetet viseljünk, s például a munkahelyre beérve ne teljes átöltözéssel kelljen kezdeni a napot, s elég a kabátot a fogasra akasztani. Ez azonban nem változtat a réteges öltözködés hármas szabályán, amelyet hűvös reggeleken elmondhatunk magunknak:
▪ Viseljünk olyan párakezelő réteget, amely elvezeti a nedvességet a bőrtől.
▪ Viseljünk olyan hőszigetelő réteget (rétegeket), amely a környezetnek és a mozgásigénynek megfelelően komfortérzetet teremt (azaz a meleg ingtől a pulóveren és a zakón át a jó kombinációt kell kialakítani).
▪ Viseljünk olyan külső réteget, kabátot, amely megvéd a széltől és csapadéktól, de képes szellőzni is, hogy ne izzadjunk bele a ruhádba.
▪ A fej, a kéz és a láb melegen tartása alapvetően befolyásolja az öltözködés komfortját, mert ezeken a pontokon a szervezet hőt képes veszíteni . Azaz a sapka, sál, meleg zokni és cipő nem csak az anyukák számára fontos.
▪ Mindig legyünk megfelelően hidratáltak , ha szabadba megyünk, mert ez segíti a szervezetet a melegérzet fenntartásában.
