A National Geographic és az IBM Genográfiai Program című, a genetika forradalmian új eszközeit segítségül hívó kiállítása ezúttal egy, a közös múltunkba vezető expedícióra hívja a magyar közönséget: miként használható fel a DNS annak a titoknak a feltárására, amely az emberiség afrikai bölcsőjéből kivezető ősi utat övezi. A kutatási program a kísérleti genetika módszereivel követi nyomon, miként hódította meg az emberiség a bolygót. Látványos fotók és grafikák teszik közérthetővé és lebilincselővé a kiállítást.
A Genográfiai Program kulcsfontosságú kérdése a személyes részvétel, ami - a saját DNS-mintán keresztül - lehetővé teszi, hogy bárki kinyomozza ősei történetét. Mára világszerte nagyjából 265.000 ember vett részt a programban, értékes adatokat szolgáltatva arról, hogy kik vagyunk és milyen utakat jártunk be. E panelekből megtudjuk, hogy mi magyarok miképpen vehetünk részt e a történelmi jelentőségű kutatási programban.
A Genográfiai Program arra buzdítja a magyar pedagógusokat és diákokat, hogy vegyenek részt a program bővülő oktatási tevékenységében és a tanárok számára világszerte hozzáférhető kutatási programban. Az oktatásról szóló részek azt hangsúlyozzák, hogy miként használható fel a Genográfiai Program a tananyag kiegészítéseként.
A magyarság eredetét vizsgáló, Népünk Genetikai Családfája című kiállítást a National Geographic Channel hozta létre neves magyar tudósok bevonásával. Számos érdekfeszítő kérdésre keresi a választ: Honnan jöttünk? Mit hoztunk génjeinkben az őshazából? Mennyiben vagyunk még rokonai honfoglaló őseinknek? Léteznek-e kifejezetten magyar betegségek?
A kezdeményezés rendhagyó módon együttműködésre kérte fel a bölcsészettudományok és a természettudományok művelőit annak érdekében, hogy az igazsághoz minél közelebb álló, a magyar kutatási eredményeket legátfogóbb módon bemutató anyag jöhessen létre. A program a történészek, antropológusok és genetikusok kutatómunkájának szintetizálásával sokoldalúan mutatja be e gyakran vitatott téma kérdéseire adható válaszok sokszínűségét.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
"A magyar kultúrtörténet kutatásában hagyományosan több tudományág képviselői működnek közre: történészek, régészek, nyelvészek, akik a régmúlt tárgyi, írásos és nyelvi emlékeit keresik, az embertan (antropológia) művelői pedig őseink csontjait faggatják haszonnal ... A genetika forradalmi fejlődése az emberiség származását is teljesen új megvilágításba helyezte. A magyar kutatók is éltek a genetika új lehetőségeivel, nemzetközi együttműködések keretében és a hazai kutatási bázisokon. E kiállítás alkalmat nyújt az eredmények bemutatására is" - olvashatjuk Dr. Czeizel Endre gondolatait az Előszóban.
Megismerhetjük a Kárpát-medence benépesülésének folyamatát, a magyarságra jellemző embertani típusokat, a honfoglalás előzményeit és az őshaza elhelyezkedéséről alkotott elméleteket. Bepillantást nyerünk a hazánkban végzett népességgenetikai vizsgálatok eredményeibe, a jellemző betegségcsoportok genetikai hátterébe. Végül a mai és a honfoglaláskori csontokból nyert genetikai információk alapján összevethetjük, hogy a ma élő, valamint a honfoglaláskori népesség milyen rokonságban áll egymással, illetve mely népcsoportokra jellemző genetikai bélyegeket hordoz.
Az anyagot hazai alkotók művészeti alkotásai illusztrálják, ezt tovább színesítik a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kiállított - a nagyközönség számára egyébként nem hozzáférhető - tárgyai.
A kiállítások 2009. március 22-ig keddtől péntekig 9-17:00-ig, szombaton és vasárnap 10-18-ig látogathatóak a Millenáris B épületében, a Jövő Háza Kiállítás területén. Bővebb információ: 
Legjobban: