Megfejtették, hogy miért éppen akkor kell kimenni

Ha eljött az idő, hogy ki kell menni, azt mindenki pontosan érzi az összetéveszthetetlen inger miatt. De az orvosok eddig nem tudták pontosan, hogy miféle folyamatok is vezetnek valójában a vizeletürítéshez. Most rájöttek.

Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor a túlfeszülő hólyag tartalmát már alig tudjuk visszatartani. De valóban csak a túlnyomás lenne az oka a heves ingernek? Azt mindenki tudja tapasztalatból, hogy a heves késztetés akár el is múlhat, s csak később jelentkezik ismét. Vajon mi befolyásolja, hogy agyunk kiküldi az „üríteni kell” üzenetet, s mitől függ ennek ereje? A University of Vermont orvosi karának kutatói olyan felfedezést tettek, amely segít megmagyarázni a vizeletürítés rejtélyeit, sőt a húgyhólyag problémák újfajta terápiái előtt is megnyithatja az utat.

A hólyag telítettsége egyszerűen alakul ki. A vesék a felesleges vizet és a kiszűrt szennyezőanyagokat átküldik a húgyhólyagba, amely aztán, ha eléri a töltöttségi küszöböt, jelez a központi idegrendszernek, hogy ideje volna megszabadulni a feleslegtől.

A vizelési gondok ott vannak az idősödő férfiak leggyakoribb egészségi problémái között. Ezek mögött többnyire a prosztata valamilyen betegsége áll: a prosztata jóindulatú időskori megnagyobbodása, a prosztatagyulladás vagy ritkábban a prosztata daganata. Tudjon meg róluk többet! Mark T. Nelson, farmakológus professzor és csapata azonban megállapította, hogy a töltőnyomás mellett megjelenik egy folyamat, amelyet a húgyhólyag sima izmainak „nem-üres átmeneti összehúzódásai” (angol rövidítése után TC) néven határoztak meg. A tanulmány szerint ezek az átmeneti összehúzódások a mozgatórugói az úgynevezett afferens (az ingerületeket az érzékelési központhoz továbbító idegi) aktivitásnak a feltöltődés során. A kutatási eredményekről a Journal of General Physiology folyóirat számolt be.

Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor a túlfeszülő hólyag tartalmát már alig tudjuk visszatartani

A TC-knek központi szerepük van a nyomásérzékelésben és az információ közvetítésében az afferens (szenzoros) idegekhez. De nem csak arról közölnek információt, hogy a hólyag megtelt, hanem riadóztatnak is (ha a körülmények megértek) a leghatékonyabb ürítésre. Ezért a kutatók arra jutottak, hogy a TC-k új terápiás beavatkozási pontot jelenthetnek a húgyhólyag problémák kezelésére.

"Az összehúzódások jelenléte vagy hiánya, és az is, amilyen gyorsan az összehúzódások történnek, hozzájárulhatnak a hólyag rossz, azaz alul- vagy túlműködéséhez ” – jegyezte meg Dr. Nelson.

Egy egér hólyagpreparátumát használva a kísérlethez ezeket az elképzeléseket igazolták is. Megfigyelték, hogy egy adott nyomásnövekedés mellett a TC-k akár tízszer nagyobb szenzoros idegi aktivitást váltottak ki, mint csak az azonos töltőnyomás növekedés önmagában. Arra a következtetésre jutottak, hogy a TC-k felelősek túlnyomó részben a húgyhólyag szenzoros jelkibocsátásáért normál hólyagnyomás mellett.

Bár a töltési nyomás nem befolyásolja a TC-k gyakoriságát, de megnöveli a maximális nyomás elérésének sebességét. „Ez azt jelenti, a TC sebességnövekedésének mértéke közli az aggyal, hogy tele van a hólyag, de azt is, hogy a hólyag izmai készek a normális vizeletürítésre” – mondta Nelson professzor. Arra is rájöttek a vizsgálatokból, hogy a simaizom pihenésében igen fontos kis vagy nagy vezetőképességű kalcium-aktivált kálium (SK és BK) csatornák gátlása növeli a TC-k amplitúdóját és szenzoros tevékenységet.

„Már évek óta ismert, hogy a BK csatorna a húgyhólyag simaizomsejtek esetében segít meghatározni az ingereltség mértékét. Minél több csatorna van bekapcsolt állapotban, annál kevésbé lesznek ingerelhetők a húgyhólyag simaizmai. De ha az SK csatornákat blokkoljuk, egy sokkal nagyobb érzőideg jelkiáramlást tapasztalunk. Úgy néz ki, hogy az SK csatorna egy közbeiktatott sejttípus, amely részt vesz a kicsiny, de gyors nyomásváltozás érzékelésében” – véli Nelson.

De azt is hozzátette, hogy a TC-k frekvenciája állati egyedenként vagy személyenként különböző, amely úgy van finoman hangolva, hogy optimális választ adhasson. Az adatok, eredmények pedig arra engednek következtetni, hogy ebben nem izom-, és nem idegi-, hanem valamilyen más típusú sejtek vesznek részt. Ennek feltárása még hátra van.

Forrás: Science Daily

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
omega-3
Ugyanolyan jó omega-3-forrás, mint a lazac, de sokkal kevesebbe kerül – ezt a halat kevesen eszik
rák kockázata
Ez a "bűnös élvezet" lehet a rák melegágya
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
Így jelez a hasnyálmirigy, ha valami nincs rendben
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +15 °C
Minimum: +1 °C

A felhős tájakon szakadozik, csökken a felhőzet, és a ködfoltok feloszlását általában napos idő követi kevés gomolyfelhővel, de délután az északkeleti megyék fölé magasszintű felhőzet is érkezhet. Csapadék nem lesz. Az északias szél csak az északkeleti tájakon lehet olykor élénk.Délutánra általában 14, 17 fok közé melegszik fel a levegő.Késő estére jórészt -1 és +6 fok közé hűl a levegő. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Fül vagy uszony? Felismered egyetlen részletből az állatokat? – Tedd próbára tudásod! Egy tappancs, egy szempár, egy bajusz vagy pár pikkely – néha ennyi is elég, hogy felismerj képről egy háziállatot. Persze csak ha valóban értesz hozzá.
kvíz
Kvíz: 8 kérdés, amelyből kiderül, felismernéd-e a stroke jeleit Tisztában vagy a stroke jeleivel? Tudod, hogy mit jelent a FAST mozaikszó? Most letesztelheted a tudásodat!