Az orvostudományok és a vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén is az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat - olvasható a szervezők közleményében.
Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 19 évben 51 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban. A díj nemzetközi szinten is kiemelkedő elismerés, a kutatónők szakmai életében mérföldkőnek számító esemény. Kiemelendő, hogy tavaly a 2016-os év nemzetközi díjazottjai, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna Nobel-díjat kaptak a genomszerkesztésben forradalminak számító módszer kidolgozásáért.
Fenntarthatóbb és gyorsabb gyógyszergyártás
Az idei magyar díjazott Pataki Hajnalka, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémia és Technológia Tanszékének munkatársa olyan minőségellenőrzési szenzorokon alapuló kristályosítási technológiákat dolgozott ki, amelyekkel a gyártás minden másodpercében ellenőrizni lehet a gyógyszerek hatóanyagait és az azokat alkotó kristályok minőségét. Sőt, szükség esetén módosítani is lehet azokat.
A gyógyszeripari készítmények gyártása az egyik legszigorúbban ellenőrzött folyamat. Napjainkban a termékeket az egyes gyártási lépések során vagy azt követően mintavétellel ellenőrzik. Ez azzal jár, hogy amennyiben a folyamat során bármilyen módon megváltozott a hatóanyagkristályok szerkezete vagy mérete, azt korrigálni csak utólag, a termék újrafeldolgozásával lehet, és ezzel a gazdasági kár mellett időveszteség keletkezik.
Pataki Hajnalka kutatásának eredményeként azonban utólagos feldolgozás nélkül, szabályozottabban lehetséges a hatóanyagkristályok előállítása. A kutatónő munkája fontos szerepet játszhat abban, hogy a jövőben gazdaságosabb, fenntarthatóbb, gyorsabb és pontosabban tervezhető legyen a gyógyszergyártás.
Daganatos betegségek: magasabb lehet a gyógyulási arány
Wilhelm Imola, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa az agyban kifejlődő áttétes daganatok kialakulását vizsgálja. Az összegzés szerint kutatása áttörést hozhat a megbetegedések kimenetelének javításában.
Az agyban kifejlődő daganatok kezelése sokkal nehezebb, mint más szervekben, mivel a vér-agy gát a terápiás szereket ismeretlennek, tehát veszélyesnek azonosítja, így azok a molekulák sem képesek átjutni a gáton, amelyek felvennék a harcot a kórral. A díjazott kutató azt vizsgálja, hogy a daganatos sejtek hogyan képesek mégis átlépni a szigorúan őrzött védekező rendszeren és hogyan képesek később túlélni és szaporodni ebben a számukra ellenséges környezetben.
Itthon évente 100 ezer emberre közel 400 új rákos megbetegedés jut, ebből agyi áttétes daganat körülbelül 8-15 esetben fordul elő, a gyógyulási arány igen alacsony. Wilhelm Imola munkásságának eredményeként az agyi és a daganatos sejtek közötti kommunikáció megismerésével olyan pontokat lehet azonosítani, ahol akár terápiásan is be lehet avatkozni, így magasabb lehet a gyógyulás aránya.
