A gonorrhea miatt ismerhetjük a nagyszüleinket?

Az ember sokkal tovább él, mint az állatvilágban genetikailag hozzá legközelebb álló fajok. Ezt többek között a tudatosággal, a jobb életkörülményekkel, a biztonságos táplálkozással és a gondoskodás magasabb szintjével magyarázzuk. De kiderült, hogy a hosszú életnek hátterében egyéb ok is állhat.

A Kaliforniai Egyetem San Diego-i orvosi fakultásának kutatói már korábban azonosítottak egy sor olyan genetikai mutációt, amelyek védelmet nyújtanak az idős felnőttek kognitív hanyatlása ellen

A nagyszülők  szerepe fontos a gyerekek felnevelésében. Fotó: Getty Images
A nagyszülők szerepe fontos a gyerekek felnevelésében. Fotó: Getty Images

A Molecular Biology and Evolution című folyóiratban megjelent friss  tanulmány e mutáns gének egyikére összpontosított. A kutatók megpróbálták nyomon követni az evolúcióját: hogy mikor és miért jelent meg az emberi genomban. Az eredmények szerint a fertőző kórokozók, például a gonorrhea okozta szelekciós nyomás elősegíthette ennek a génváltozatnak a megjelenését az emberben, és akaratlanul is "támogatta" a hosszú életet, lehetővé téve, hogy az unokák ismerhessék a nagyszüleiket.

A szaporodás fontosabb a hosszú életnél

A legtöbb állatfaj szaporodásra optimalizált, gyakran a jövőbeli egészség és a hosszabb élettartam rovására. Valójában alig létezik olyan faj, mint az ember, amelynek egyedei jóval a menopauza után is élnek.

A „nagymama-hipotézis” szerint ennek az az oka, hogy az idősebb nők fontos támogatást nyújtanak a gyermekek felnevelésében, akik több gondoskodást igényelnek, mint más fajok fiataljai. A tudósok most azt próbálják megérteni, hogy mely biológiai jellemzők teszik lehetővé az embernél a hosszú távú egészséget – számolt be róla a Neuroscience News .

Amikor a kutatók korábban összehasonlították az emberi és a csimpánz genomot, azt találták, hogy az embereknél a CD33 génnek (egy immunsejtekben kifejeződő receptornak) egy egyedi változata található. A standard CD33 receptor egy szialinsav nevű cukorfajtához kötődik, amely minden emberi sejtet bevon. Amikor az immunsejt a CD33-on keresztül érzékeli a sziálsavat, a másik sejtet a test részeként ismeri fel, és nem támadja meg, megakadályozva ezzel az autoimmun válaszreakciót.

A CD33 receptor az agyi immunsejtekben, az úgynevezett mikrogliákban is kifejeződik, ahol segít a neuroinflammáció szabályozásában. A mikroglia azonban fontos szerepet játszik a károsodott agysejtek és az Alzheimer-kórral összefüggő amiloid plakkok eltakarításában is. Azáltal, hogy a rendszeres CD33 receptorok az e sejteken és plakkokon lévő szialinsavakhoz kötődnek, valójában elnyomják ezt a fontos mikroglia funkciót, és növelik a demencia kockázatát.

Az emberi élet hosszának határát régóta vizsgálja a tudomány. A legújabb elemzés  szerint egy ember halálának kockázata egy bizonyos kor felett nem emelkedik tovább, hanem stagnál. A Svájci Műszaki Egyetem (EPFL) statisztikaprofesszora, Anthony Davison szerint 110 éves kor felett már ugyanannyi esélyünk van arra, hogy a következő születésnapunkat is megérjük, mint arra, hogy valamikor az év során meghalunk.

Itt jön a képbe az új génváltozat. Valahol az evolúció során az emberek kifejlesztették a CD33 egy további mutáns formáját, amelyből hiányzik a cukormegkötő hely. A mutálódott receptor már nem reagál a sérült sejteken és plakkokon lévő szialinsavakra, így lehetővé válik, hogy a mikroglia lebontsa azokat. Ennek a CD33-változatnak a magasabb szintje önmagában védő hatásúnak bizonyult a késői Alzheimer-kórral szemben.

A cikk társszerzője, Ajit Varki, az egyetem sejt- és molekuláris orvostudományi professzora a csapatával megpróbálta kideríteni, hogy mikor jelent meg először ez a génváltozat. Erős pozitív szelekcióra mutató jeleket találtak, ami arra utal, hogy valami a vártnál gyorsabban hajtotta a gén fejlődését. Azt is felfedezték, hogy a CD33-nak ez a bizonyos változata nem volt jelen a neandervölgyiek és a denisovaiak , a legközelebbi evolúciós rokonaink genomjában.

„Az eredmények arra utalnak, hogy az egészséges nagyszülők bölcsessége és gondozó munkája fontos evolúciós előny lehetett más ősi hominin fajokkal szemben” – jelentette ki Varki.

Genetikai mozgatórugó

A tanulmány másik vezetője, Pascal Gagneux, az egyetem patológia és antropológia professzora volt. A szerzők szerint a tanulmány új bizonyítékokkal támasztja alá a " nagymama-hipotézist" . Az evolúciós elmélet szerint mégis a reproduktív siker a genetikai szelekció fő mozgatórugója, nem pedig a reprodukció utáni kognitív egészség. Mi volt tehát az, ami a CD33 e mutáns formájának elterjedését felgyorsította az emberben?

A szerzők szerint az egyik lehetőség, hogy a reproduktív egészségre potenciálisan káros és erősen fertőző betegségek, mint a gonorrhea , hatással lehettek az emberi evolúcióra. A gonorrhea-baktériumok ugyanazokkal a cukrokkal vonják be magukat, amelyekhez a CD33 receptorok kötődnek. Mint a báránybőrbe bújt farkasok, a baktériumok képesek becsapni az emberi immunsejteket, hogy ne azonosítsák őket külső behatolóként.

A kutatók szerint a CD33 mutáns, cukorkötőhely nélküli változata a gonorrhea és más kórokozók ilyen „ molekuláris mimikrije ” elleni alkalmazkodásként alakult ki. Megerősítették ugyanis, hogy az egyik humánspecifikus mutáció képes volt teljesen megszüntetni a baktérium és a CD33 közötti kölcsönhatást, ami lehetővé teszi, hogy az immunsejtek újra megtámadják a baktériumokat.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +19, +25 °C
Minimum: +4, +11 °C

A reggeli ködfoltok feloszlása után változóan felhős lesz az ég, csapadék nem valószínű. Mérsékelt marad szél, 19, 25 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Csütörtökön tovább tart a frontmentes idő. A nagy napi hőingás vérnyomás-ingadozást válthat ki, emellett a migrénhajlam fokozódására is készülni kell. A kopásos ízületi bántalmak a hajnali órákban lehetnek a legintenzívebbek. A fokozottan érzékenyek tartós tünetekre számítsanak. Érdemes megnézni a meteogyógyász alábbi napi tanácsait is! A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: