Idegen gének a testünkben?

A génjeink egy részét nem az őseinktől örököltük, hanem olyan mikroorganizmusoktól szereztük, amelyek a szervezetünkben élnek - derítette ki egy új kutatás. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az evolúció jóval bonyolultabb folyamat, mint azt korábban hittük.

A „tradicionális” evolúcióelmélet szerint a természetes szelekció során azokat a géneket örökítik át az élőlények az utódaikra, melyek a leginkább hozzájárulnak a sikeres túléléshez. Az idők folyamán pedig ezek a gének mutálódnak, még „sikeresebb”, a környezethez még jobban alkalmazkodó genetikai kódokat hozva létre.

A legújabb kutatási eredmények szerint azonban az evolúció ennél jóval összetettebb és bonyolultabb folyamat. A szakemberek szerint megkérdőjelezhető, hogy pusztán az adott egyed génjei számítanak, egyre több bizonyíték szól ugyanis amellett, hogy idegen gének is bejuthatnak a genetikai kódunkba. Ezek az idegen gének olyan mikroorganizmusoktól származnak, melyek velünk együtt élnek.

Barátokat is gének alapján választunk?

A University of Cambridge kutatói szerint ez a fajta géncsere, géntranszfer régóta ismert jelenség, mely meglehetősen gyakori a különböző baktériumok között, és például ez az egyik oka annak, hogy antibiotikum-rezisztens kórokozók jöhetnek létre. Az állatvilágban is ismert, hogy bizonyos géneket például növényektől vagy baktériumoktól „szereznek be” a különböző fajok annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen a túlélésük.

A bennünk lévő gének nem mind családtagjainktól származnak?

A mostani kutatási eredmények szerint a gének ilyesfajta cseréje a bonyolultabb életformák, például a főemlősök és az emberek esetében is megtörténhet. Alastair Crisp, a mostani kutatás vezetője szerint a „horizontális géncsere” minden élőlény, így az ember evolúciójában is nagy szerepet játszott.

A kutatás során számos faj genetikai térképét tanulmányozták: egyszerűbb életformákét, mint amilyen a muslica, és bonyolultabbakét, főemlősökét és az emberét is. Összehasonlították, hogy az egyes alfajok megfelelő génjei mennyire hasonlítanak egymáséhoz, és ez alapján meg tudták becsülni, hogy a genetikai kódban mennyi lehet az idegen eredetű és ez az evolúció során nagyjából mikor került be a faj genetikai kódjába.

Az emberi géntérkép vizsgálata során 17 olyan gént azonosítottak, mely horizontális transzfer révén került a génjeink közé, 128-ról pedig nem tudták megállapítani, hogy pontosan milyen módon szereztük meg őket. A legtöbb gén az anyagcserével, enzimekkel vagy immunválaszokkal kapcsolatos, de az a gén is ilyen módon lett az emberi genom része, mely a vércsoportokat határozza meg. A leggyakrabban baktériumoktól, gombáktól vagy vírusoktól szereztük ezeket a géneket. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak nemcsak az emberi géntérkép jobb megismeréséhez, de ahhoz is hogy az egész evolúciós folyamatot képesek legyünk pontosabban leírni.

Forrás: http://genomebiology.com

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: