A „tradicionális” evolúcióelmélet szerint a természetes szelekció során azokat a géneket örökítik át az élőlények az utódaikra, melyek a leginkább hozzájárulnak a sikeres túléléshez. Az idők folyamán pedig ezek a gének mutálódnak, még „sikeresebb”, a környezethez még jobban alkalmazkodó genetikai kódokat hozva létre.
A legújabb kutatási eredmények szerint azonban az evolúció ennél jóval összetettebb és bonyolultabb folyamat. A szakemberek szerint megkérdőjelezhető, hogy pusztán az adott egyed génjei számítanak, egyre több bizonyíték szól ugyanis amellett, hogy idegen gének is bejuthatnak a genetikai kódunkba. Ezek az idegen gének olyan mikroorganizmusoktól származnak, melyek velünk együtt élnek.
A University of Cambridge kutatói szerint ez a fajta géncsere, géntranszfer régóta ismert jelenség, mely meglehetősen gyakori a különböző baktériumok között, és például ez az egyik oka annak, hogy antibiotikum-rezisztens kórokozók jöhetnek létre. Az állatvilágban is ismert, hogy bizonyos géneket például növényektől vagy baktériumoktól „szereznek be” a különböző fajok annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen a túlélésük.
A mostani kutatási eredmények szerint a gének ilyesfajta cseréje a bonyolultabb életformák, például a főemlősök és az emberek esetében is megtörténhet. Alastair Crisp, a mostani kutatás vezetője szerint a „horizontális géncsere” minden élőlény, így az ember evolúciójában is nagy szerepet játszott.
A kutatás során számos faj genetikai térképét tanulmányozták: egyszerűbb életformákét, mint amilyen a muslica, és bonyolultabbakét, főemlősökét és az emberét is. Összehasonlították, hogy az egyes alfajok megfelelő génjei mennyire hasonlítanak egymáséhoz, és ez alapján meg tudták becsülni, hogy a genetikai kódban mennyi lehet az idegen eredetű és ez az evolúció során nagyjából mikor került be a faj genetikai kódjába.
Az emberi géntérkép vizsgálata során 17 olyan gént azonosítottak, mely horizontális transzfer révén került a génjeink közé, 128-ról pedig nem tudták megállapítani, hogy pontosan milyen módon szereztük meg őket. A legtöbb gén az anyagcserével, enzimekkel vagy immunválaszokkal kapcsolatos, de az a gén is ilyen módon lett az emberi genom része, mely a vércsoportokat határozza meg. A leggyakrabban baktériumoktól, gombáktól vagy vírusoktól szereztük ezeket a géneket. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak nemcsak az emberi géntérkép jobb megismeréséhez, de ahhoz is hogy az egész evolúciós folyamatot képesek legyünk pontosabban leírni.
Forrás: http://genomebiology.com
