Ismeretes, hogy a siket, illetve vak embereknél a többi érzet kifinomul, azonban ennek a hátteréről keveset tudunk. A Nyugat-Ontariói Egyetem kutatói Stephen Lomber vezetésével állatkísérletes modellben azt vizsgálták, miként valósul meg az agy újraszerveződése, vagyis a hallást feldolgozó agykéreg veleszületett süket macskáknál miként támogatja meg a látást.
Az emberen kívül a macska az egyetlen faj, melynél előfordul a veleszületett süketség. Lomber és munkatársai süket és halló macskák vizuális feldolgozását hasonlítottak össze, és megállapították, hogy két aspektusból finomodik ki a látás: egyrészt a perifériás látás, másrészt a mozgás érzékelése javul. Továbbá leírták, hogy a normálisan a perifériás hallásért felelős terület veszi ki a szerepét a vizuális érzékelés elmélyítésében.
Lomber szerint az agy nem pocsékolja a parlagon heverő kapacitást, és átcsoportosítja a területet az elvesztett helyett a többi érzék szolgálatába, hogy ezzel is kompenzálja a hiányt. Például hallás hiányában a messziről közeledő autót nem lehetne érzékelni, de mivel a perifériás látás és a mozgásérzékelés fejlettebb, ezért lehetővé válik a mozgás sebességének meghatározása.
A munkacsoport a továbbiakban annak vizsgálatát tervezi, érvényesülnek-e kompenzációs mechanizmusok hallóként született, de hallásukat elvesztő egyedeknél, illetve hogyan változik az agykéreg szerveződése, ha mesterséges implantátumok segítségével helyreállítják a hallás készségét.
Forrás: Medipress hírszolgálat