Elkészült az ország boldogságtérképe

Hogyan lehet mérni a boldogságot?

Magyarországon az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja prof. Oláh Attila irányításával a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve idén is megrajzolta az ország boldogságtérképét 7506 főtől származó adatok felhasználásával. Erről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek.

A vizsgálatban 17-88 éves férfiak és nők vettek részt, a felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására is. A vizsgálati adatok lehetőséget adtak a férfiak és nők, a különböző életkori csoportok, a különböző családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, a különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogságága, élettel való megelégedettsége, globális jólléte és mentális egészsége szintjének összehasonlítására - írja Boldogsagprogram.hu .

Kik a legboldogabbak?

A 2018-ban megkérdezettek minden régióban szignifikánsan boldogabbnak mondják magukat mint a 2017-es mintában szereplők. A boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legmarkánsabb, Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű. Szignifikáns a boldogságszint-emelkedés Békés megyében.

A 2018-as vizsgálat is megerősítette, hogy a nők minden régióban és minden korcsoportban boldogabbnak vallják magukat. A nők a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak.

Hol laknak a boldog emberek?

Megerősítést nyert az is, hogy a kistelepüléseken élők szignifikánsan boldogabbak, mint a városiak, és a Budapesten élők boldogságszintje a magyar lakossági átlag alatt van, ez a megállapítás az eredmények alapján igaz a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is - derül ki a kutatásból , melynek további eredményei a linkre kattintva érhetőek el.

A boldogság leggyakoribb akadályai Sokan szembesülnek azzal életük során, hogy hiába tesznek meg mindent a boldogságukért, valójában egyre csak boldogtalanabbá válnak. A "légy pozitív" elvárás azzal a veszéllyel jár, hogy elkezdjük fetisizálni a boldogságot: azt érezzük, hogy mindig, minden körülmény közt boldognak kell lennünk. Ezt a belső elvárást nevezzük a "kell zsarnokságának" - rendkívül nyomasztó és szorongáskeltő állapotról van szó - idéztük korábbi cikkünkben Szondy Máté pszichológust.