Egyre rosszabbul hall? Elbutulás lehet a vége!

Időseknél a fokozatosan kialakuló süketülés növeli az elbutulás (demencia) kialakulásnak kockázatát - írja az Archives of Neurology februári száma.

A becslések szerint 2050-re a világon mintegy 100 millió demenciában szenvedő ember fog élni - minden 85. egyént érint majd ez az egészségügyi probléma. Sajnos jelenleg nem állnak rendelkezésünkre olyan módszerek, melyek segítségével késleltetni lehetne a folyamatokat, azonban a szakértők a korai jelek, illetve a kockázati tényezők felismeréstől várnak eredményeket - korai stádiumban talán megfordítható lenne az állapot. A vélt kockázati tényezők között szerepel a gondolkodás és a szociális tevékenységek lassulása, az ülő életmód, a cukorbetegség és a magas vérnyomás.

Dr. Frank R. Lin (Johns Hopkins Orvosi Egyetem, Baltimore) és munkatársai újabb lehetséges tényezőre világítottak rá: 639, 36 és 90 év közötti, demenciát nem mutató egyént tanulmányoztak, akik 1990 és 1994 között kognitív funkciókat, valamint hallást célzó teszteken estek át. A résztvevők utánkövetése demencia és Alzheimer-kór szempontjából 2008. május 31-ig folyt.

Megállapították, hogy az alanyok közül 125 szenvedett enyhe (25-40 decibel), 53 mérsékelt (41-70 decibel) hallásromlásban, míg hat egyén igen súlyos, 70 decibel feletti süketülést mutatott. A vizsgálati időszak alatt 58 egyénnél mutattak ki demenciát, ebből 37 esetben Alzheimer-kór jelentkezett. A statisztikai elemzés megállapította, hogy a demencia kialakulásának valószínűségét növelte a 25 decibelt meghaladó hallásromlás, és a különbség a súlyossági csoportok szerint változott. Hatvanéves kor felett a siketség mintegy 36,4 százalékos kockázatot jelentett. A hallásjavító eszközök használata ebből a szempontból nem jelentett segítséget a kockázat csökkentésében.

A jelenség hátterében több mechanizmus állhat: egyrészt a siketeknél gyakrabban diagnosztizálnak gondolkodásromlást, a demenciában szenvedőknél hallásromlást, valamint az is lehet, hogy a két állapothoz hasonló idegkórtani események vezetnek. Végezetül a siketek könnyebben kerülnek a társadalom peremére, ugyanis az érzékelés hiányosságaiból adódó kommunikációs problémák beilleszkedési nehézségeket vonnak maguk után. Azonban a pontos magyarázat további vizsgálatokat tesz szükségessé.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
vércsoportok
Ez a legritkább vércsoport a világon – Nem véletlenül hívják aranyvérnek
halfogyasztás
Ez a legegészségtelenebb hal, mégis ezt veszik a legtöbben
női anatómia
Meglepően sok nő nem tudja, hány testnyílása van odalent
alkohol
Mikor ürül ki az alkohol a szervezetből? – Így bomlik le a sor, a bor és a tömény
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26 °C
Minimum: +9 °C

Továbbra is leginkább fátyolfelhők lesznek felettünk, amelyek csak átmenetileg szűrhetik a napsütést. Ugyanakkor késő délutántól délnyugat felől erősebben növekedni kezd a felhőzet, és este a Dunántúlon néhány futó zápor már előfordulhat. A délies szelet sokfelé kísérik élénk, a Dunántúlon erős, sőt az Alpokalján és a Kisalföldön néhol viharos lökések.A csúcshőmérséklet 25 és 30 fok között alakul. Az orvosmeteorológiai helyzetet továbbra is a már-már nyárias meleg határozza meg, fronthatás egyelőre nem érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Menstruáció alatt nem lehet teherbe esni.” Igaz vagy hamis? – Teszteld magad kvízünkben! Bár a szexualitás az életünk egyik természetes része, a termékenységgel és a fogamzásgátlással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Nézzük, te mennyire vagy képben ezekkel!
kvíz
Kvíz: felismered a stressz testi jeleit? – Bőrtünetek is árulkodhatnak a túlhajszoltságról Alvászavar, kimerültség, ingerlékenység – sokszor észre sem vesszük, hogy mindezek hátterében a stressz áll. Vajon mennyit tudsz arról, hogyan hat a szervezetünkre a mindennapi feszültség? Teszteld magad kvízünkkel!