Ezek közé tartozik három pandémiás vírus (H1, H2 és H3), három másik, amelyek időszakosan támadnak (H6, H9 és H7), valamint a 2004-es H5N1 madárinfluenza, bár legyengített változatban, hogy csak a megfelelő immunválaszt váltsa ki.
A proteint a Scripps Research Institute munkatársai Peter Palese vezetésével két alkalommal fecskendezték egerekbe háromhetes eltéréssel, hogy az immunitás kialakulhasson. A második injekció után két héttel mindegyik egeret kitették egy élő influenzavírus behatásának, csakúgy, mint a beoltatlan egereket - számolt be a New Scientist. A beoltott egerek is megbetegedtek, de nem olyan súlyosan, mint a beoltatlan egerek.
A kutatócsoport szerint annak ellenére, hogy csak részleges védettséget nyújt, az oltóanyag olcsó és gyorsan előállítható, így megakadályozhatja, hogy emberek haljanak meg: ez pedig már elég lehet egy súlyos világjárvány esetén. Mivel azonban nem előzi meg teljesen a betegséget, az embereknek állandó újraoltásra lesz szükségük a hagyományos, szezonális influenza elkerülése érdekében.
A jelek szerint a sertésinfluenza felváltotta a H1 család másik, korábban elterjedt törzsét, és jelenleg ez uralja az ausztrál influenzaszezont. A legveszélyesebb prepandémiás vírus, a H3N1, továbbra is gyakori Kínában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában, és az Egyesült Államokban a fertőzések feléért volt felelős a mostani influenzás időszakban.
Ha sikerül azonosítani egy olyan influenzafehérjét, amelyet a vírus nem tud olyan könnyen módosítani, akkor kiváltható olyan védettség, amely az influenza minden változatát felismeri.
A tanulmány eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban olvashatók.
Forrás: Medipress hírszolgálat