Depresszió mint evolúciós melléktermék?

Gyakoriságából kiindulva elképzelhető, hogy a depresszió eleve be van programozva az agyunkba.

Ebből kiindulva a kutatók számos elmélettel álltak elő azzal kapcsolatban, hogyan járhat a depresszió, vagy az ezzel kapcsolatos viselkedések, valamilyen evolúciós előnnyel.

A depresszió evolúciós szerepét vizsgáló korábbi kutatások arra összpontosítottak, hogyan befolyásolja a viselkedést a társadalmi kontextusban. Andrew Miller és William P. Timmie, a Winship Rákkutató Intézet pszichiáterei azonban a szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban másképp közelítik meg a kérdést, a depressziót a fertőzésekkel szembeni ellenállással próbálják összefüggésbe hozni. Azt feltételezik, hogy a depressziót elősegítő genetikai variációk azért jelentek meg az evolúció során, mert segítették elődeinket a fertőzések elleni küzdelemben.

Miller arról számolt be, hogy a depresszióval kapcsolatba hozható genetikai variációk többsége befolyásolja az immunrendszer működését. A kutatók évtizedek óta tudják, hogy a depresszió összefüggésben áll a gyulladással, vagy az immunrendszer túlműködésével. A depresszióban szenvedő emberekben gyakran magasabb a gyulladás szintje, még akkor is, ha nem küzdenek fertőzésekkel. A gyulladásos markerek magas szintje mégsem elkerülhetetlen következménye a depressziónak.

A kutatók alapfeltevése az volt, hogy a depresszió és az ezt serkentő gének nagyon alkalmasak voltak arra, hogy megvédjék az embereket, különösen a gyerekeket, a fertőzések okozta halálozástól az őskori környezetben, bár ezek a viselkedések nem segítettek a más emberekkel fenntartott kapcsolatokban.

A fertőzés az emberiség korai történelmében az egyik első haláloknak számított, ezért a fertőzés túlélése lényeges meghatározója volt annak, hogy valaki tovább tudta-e örökíteni génjeit. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az evolúció és a genetika összekapcsolta a depressziós tüneteket és a pszichológiai válaszokat, amelyek a fertőzés okozta halálozás csökkentése alapján választódtak ki. A láz, a kimerültség/inaktivitás, a társadalmi érintkezés kerülése és az anorexia tehát mind-mind adaptív viselkedésnek tekinthető, amelyek a fertőzés elleni küzdelmet hivatottak elősegíteni.

Az új elmélet a jövőben irányt mutathat a depresszió genetikai, pszichológiai és klinikai kutatásaiban, különösen a gyulladásra vonatkozó biomarkerek tekintetében, amelyek előre jelezhetik, hogy egy adott személy a különféle kezelésekre depresszióval reagál-e.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
Naponta eszel kesudiót? Erre a 4 dologra érdemes odafigyelned
datolya
Kevesen eszik ezt a gyümölcsöt, pedig csodát tesz a bélflórával – Mutatjuk, mikor a leghasznosabb
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Szalmonellát okozhat ez a tészta – Figyelmeztetést adott ki a fogyasztóvédelem
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +37 °C
Minimum: +19 °C

Napos idő várható általában kevés gomolyfelhővel. Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben erőteljesebb lehet a gomolyfelhő-képződés, arrafelé néhol zápor, zivatar előfordulhat. Délelőtt az északnyugati tájakon, majd északkeleten élénkül meg az északias szél, másutt gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A zivatarokat erős, viharos széllökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 34 és 40 fok között alakul. Fronthatás továbbra sem érvényesül, de a tartós hőség jelentős orvosmeteorológiai megterhelést ró a szervezetre.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.