Agydaganatosokon segíthet egy szuperszámítógép
Watson gyógyítani fogA New York Genome Center (NYGC) az IBM Watson szuperszámítógépével próbál terápiákat kifejleszteni az amerikai felnőttek körében leggyakoribb agydaganat, a glioblasztóma ellen
h i r d e t é s
A New York Genome Center (NYGC) és az IBM közös kutatásba kezdett, amely a genomikai orvoslás új korszakának kezdetét jelenti.
h i r d e t é s
A közös munka célja, hogy alkalmazott analitikával támogassák az agydaganatban szenvedő betegek genomikai kezelését. Ezért együtt tesztelik Watson, a szuperintelligens számítógép különleges prototípusát, amelyet kifejezetten genomikai kutatásokhoz terveztek, hogy segítségével az onkológusok személyre szabottabb terápiákat ajánlhassanak betegeiknek.
A tervek szerint alaposan megvizsgálják Watson képességeit, és kiderítik, mennyiben tudja segíteni az onkológusok munkáját a személyre szabottabb kezelések kialakításában, glioblasztómások esetében.
A glioblasztóma agresszív és rosszindulatú agydaganat, amely évente 13 ezer ember életét követeli például az Egyesült Államokban. Bár ma már az orvosok is jobban ismerik a glioblasztómához hasonló daganatos betegségek genetikai hátterét, egyelőre kevés beteg kap olyan személyre szabott kezelést, amely kifejezetten a rá jellemző rákmutációhoz alkalmazkodna.
Mint mondják, jelenleg sem idő, sem eszköz nincs arra, hogy a klinikák DNS-alapú kezelési lehetőségeket kínáljanak a betegeknek. Ahhoz, hogy képesek legyenek erre, össze kellene kötniük a genetikai szekvenálás adatait az orvosi szaklapokban publikált felfedezések tömkelegével és a klinikai tapasztalatokkal - mindezt úgy, hogy az orvosi információk mennyisége ötévente megduplázódik. A mostani kutatás pontosan arra törekszik, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot.
Az új felhőalapú Watson-szolgáltatást arra tervezik, hogy genetikai információkat elemezzen együtt a biomedicina átfogó szakirodalmával és gyógyszeradatbázisokkal - ez ma még nem létező gyakorlat. Ráadásul Watson képes folyamatosan "tanulni", ahogy újabb és újabb betegek kórképével találkozik, és ahogy egyre több információ válik elérhetővé az új orvostudományi kutatások, újságcikkek és klinikai vizsgálatok révén.
"Amióta feltérképezték az emberi genomot, óriási előrelépést tettünk a betegségek genetikai okainak feltárásában. Az most az igazi kérdés, hogy miként vesszük hasznát a genetikai információnak, hogyan kötjük össze az elérhető szakirodalommal, és ezt az információt hogyan fordítjuk át jobb kezelésekké" - mondta Robert Darnell, a NYGC vezetője.
A tervek szerint alaposan megvizsgálják Watson képességeit, és kiderítik, mennyiben tudja segíteni az onkológusok munkáját a személyre szabottabb kezelések kialakításában, glioblasztómások esetében.
A glioblasztóma agresszív és rosszindulatú agydaganat, amely évente 13 ezer ember életét követeli például az Egyesült Államokban. Bár ma már az orvosok is jobban ismerik a glioblasztómához hasonló daganatos betegségek genetikai hátterét, egyelőre kevés beteg kap olyan személyre szabott kezelést, amely kifejezetten a rá jellemző rákmutációhoz alkalmazkodna.
Mint mondják, jelenleg sem idő, sem eszköz nincs arra, hogy a klinikák DNS-alapú kezelési lehetőségeket kínáljanak a betegeknek. Ahhoz, hogy képesek legyenek erre, össze kellene kötniük a genetikai szekvenálás adatait az orvosi szaklapokban publikált felfedezések tömkelegével és a klinikai tapasztalatokkal - mindezt úgy, hogy az orvosi információk mennyisége ötévente megduplázódik. A mostani kutatás pontosan arra törekszik, hogy felgyorsítsa ezt a folyamatot.
Agydaganatosokon segíthet egy szuperszámítógép (Fotó: Europress)
Az új felhőalapú Watson-szolgáltatást arra tervezik, hogy genetikai információkat elemezzen együtt a biomedicina átfogó szakirodalmával és gyógyszeradatbázisokkal - ez ma még nem létező gyakorlat. Ráadásul Watson képes folyamatosan "tanulni", ahogy újabb és újabb betegek kórképével találkozik, és ahogy egyre több információ válik elérhetővé az új orvostudományi kutatások, újságcikkek és klinikai vizsgálatok révén.
"Amióta feltérképezték az emberi genomot, óriási előrelépést tettünk a betegségek genetikai okainak feltárásában. Az most az igazi kérdés, hogy miként vesszük hasznát a genetikai információnak, hogyan kötjük össze az elérhető szakirodalommal, és ezt az információt hogyan fordítjuk át jobb kezelésekké" - mondta Robert Darnell, a NYGC vezetője.
Értékelje a cikket!
