A történelem során rengetegen próbálták megfejteni az emberi agy titkait. Az ókori egyiptomiak és Arisztotelész még nem tulajdonítottak nagy fontosságot a fejünkben található misztikus szervnek. A híres anatómus, Galénosz már az agynak tulajdonította a mozgás és a beszéd koordinációját, de ő sem sokat törődött a fehér és szürkeállománnyal. Manapság a technológiai fejlődésnek és a különböző kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudhatunk meg agyunkról, és közben olyan dolgokat fedezhetünk fel, amelyeken talán még Galénosz is elámulna.
1. Az emberi agy nagy
Egy átlagos felnőtt agya 1,3-1,4 kilogrammot nyom. Egyes idegsebészek az élő agy szerkezetét a fogkréméhez hasonlították, de talán Katrina Firlik idegsebész adta a legjobb leírást agyunkról: "Az agy nem folyik szét, mint a fogkrém, állaga sokkal inkább hasonlít a nyers tofura."
Bár ez a leírás nem igazán csábító, gondoljunk bele: koponyánk 80 százalékát agyunk teszi ki, ami szinte csak vérből és gerincvelői folyadékból áll, ami kitölti az idegi szöveteket. Ez a sok folyadék együtt mintegy 1,7 litert tesz ki.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
2. De az emberi agy egyre kisebb
Az 5000 évvel ezelőtt élt emberek agy még a miénknél is nagyobb volt. "Az emberi agy az utóbbi évezredekben 150 köbcentimétert zsugorodott. Ez közel 10 százalékos csökkenést jelent" - nyilatkozta John Hawks paleoantropológus.
A tudósok nem tudják, miért csökken agyunk térfogata, de valószínű, hogy szervezetünk csak alkalmazkodik a civilizációs jellegzetességekhez és ezért zsugorodik. Mivel agyunk méretének nincs köze az intelligenciához, így nincs bizonyíték arra, hogy az ősember okosabb lett volna, mint a mai ember.
3. Agyunk egy valóságos erőmű
A modern agy egy energiavámpír. Bár a szerv csak súlyunk 2 százalékát teszi ki, a vér oxigéntartalmának 20 százalékát, és glükóztartalmának 25 százalékát emészti fel.
4. A barázdák okossá tesznek
Miért teszi ennyire intelligenssé az embert? Lehetséges, hogy az agyunkon található barázdák. Az agykéreg körülbelül 100 milliárd idegsejtnek, azaz neuronnak ad otthont. Agyunk barázdált jellege lehetővé teszi, hogy több információt tároljon, és több feladatot hajtson végre, mint az állatok egyszerűbb agya.
5. A legtöbb agyi sejtünk idegsejt
A neuronok, vagy idegsejtek az agyi sejtjeink 10 százalékát teszik ki. A maradék 90 százalék úgy nevezett gliasejt, aminek szerepe a mai napig sem tisztázott teljesen. Korábban azt hitték, ezeknek a sejteknek nincs más szerepük, minthogy összetartsák az idegsejteket, de egy 2005-ben megjelent kutatási anyag szerint ezek a sejtek a felelősek egyes immunvédelmek kialakításáért, valamint a szinapszisok növekedéséért és működéséért is.
Legjobban: