- A stressz nemcsak testi tüneteket okozhat, hanem a viselkedésben is jellegzetes változásokat idézhet elő.
- A körömrágás, a túlevés, az ingerlékenység, az alvászavar vagy a társas kapcsolatok kerülése egyaránt utalhat fokozott stresszre.
- A rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás, a támogató kapcsolatok és a tudatos stresszkezelési technikák segíthetnek csökkenteni a tartós feszültséget.
A stressz nemcsak fejfájást, feszültséget vagy szorongást okozhat, hanem a viselkedésünkben is nyomot hagyhat. Ezek a jelek viszonylag könnyen észrevehetőek, ezért nagyon fontos, hogy komolyan vegyük a testünk jelzéseit.
A stressz 15 leggyakoribb viselkedéses tünete
Ahogy arra a Healthline dr. Lori Lawrenz klinikai pszichológus által lektorált cikke is felhívta a figyelmet, a viselkedéses tünetek a stresszre adott külső reakciók. Megjelenhetnek szinte észrevétlen szokások formájában, de akár komolyabb, az életmódot is befolyásoló változásokat is okozhatnak.
A Healthline gyűjtése szerint a leggyakoribb jelek közé az alábbiak tartoznak:
- körömrágás,
- a bőr piszkálása,
- ajakharapdálás,
- hajcsavargatás vagy hajtépés,
- fel-alá járkálás,
- nyugtalankodás, mocorgás,
- ideges lábmozgatás vagy folyamatos lábbal dobolás,
- túlevés,
- fogcsikorgatás vagy fogszorítás,
- túl sok alvás vagy éppen álmatlanság,
- kapkodó, gyors beszéd,
- ingerlékenység, vitatkozás,
- dohányzás vagy fokozott alkoholfogyasztás,
- társas kapcsolatok kerülése,
- a személyes higiéné és az önmagunkról való gondoskodás elhanyagolása.
Miért reagál mindenki másképp a stresszre?
A stressz hatására kialakuló viselkedéses tüneteket számos tényező befolyásolhatja. Szerepet játszhatnak a genetikai adottságok, a korábbi élettapasztalatok, a megküzdési stratégiák, valamint az is, hogy mennyi támogatást kapunk a környezetünktől.
A pszichológusok szerint a tartós munkahelyi nyomás, a negatív környezet vagy az egészségtelen életmód jelentősen erősítheti a stresszre adott kedvezőtlen reakciókat.
Mit tehetünk a fokozott stressz ellen?
A viselkedéses tünetek sok esetben enyhíthetők tudatos stresszkezeléssel. Segíthetnek például az alábbiak:
- a családi és baráti kapcsolatok ápolása,
- a rendszeres testmozgás,
- a hobbik és kikapcsolódást nyújtó tevékenységek,
- a mindfulness és más relaxációs technikák,
- az egészséges táplálkozás,
- a megfelelő mennyiségű alvás,
- a személyes határok kijelölése.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha a stressz hosszú időn át fennáll, és jelentősen befolyásolja a mindennapokat, érdemes mentálhigiénés szakember vagy pszichológus segítségét kérni.