A hétfőket sokan nem kedvelik. Mi több, évtizedek megfigyelései igazolják, hogy a hét első napján magasabb a többi között még az öngyilkossági kísérletek és az olyan szív- és érrendszeri problémák előfordulási aránya is, mint a szívroham – írja a Scientific American. Egy, a Journal of Affective Disorders című folyóiratban frissen megjelent tanulmány pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a hétkezdet okozta stressz laborvizsgálatok által igazolhatóan súlyosabb, mint amit a hét többi napján megélünk. Mi több, a jelenség nem korlátozódik kizárólag az aktív évekre, hanem még nyugdíjasoknál is kimutatható következményekkel jár.
Hétfőként megugrik egy stresszhormon szintje
Az új tanulmány szerzői több mint három és fél ezer brit felnőttet vizsgáltak az 50 év feletti korosztályban. A résztvevők körében kérdőíves felméréssel gyűjtöttek adatokat arról, hogy a hét mely napján érzik magukat a leginkább szorongónak. Ezenkívül sokuktól hajmintát is gyűjtöttek, amelyből kimutatható egy stresszhormon, a kortizol szintje. Jelentős részben ez a hormon segít energiát felszabadítani és erősíteni a figyelmet stresszhelyzetekben, ami rövid távon igen hasznos lehet. A krónikusan emelkedett kortizolszint viszont a többi között fokozza a depresszió, a cukorbetegség, az elhízás, vagy éppen szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is.
Márpedig a kutatók eredményei szerint azok körében, akiket különösen megviselnek a hétfők, átlagosan 23 százalékkal magasabb kortizolszintet mértek, mint azoknál, akiket a hét más napjain fogott el inkább szorongás. Mindez ráadásul nemcsak az aktív dolgozóknál jelentkezett, hanem a nyugdíjasok esetében is. Magyarán a hétfők miatti szorongás élettani hatásai még azután is fennmaradhatnak, hogy a munkanapok kötött rutinja eltűnik az ember életéből. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a vizsgálatból kirajzolódott: nem csupán arról van szó, hogy a hétfői szorongás miatt megemelkedett egyes résztvevők kortizolszintje. Az is kimutatható volt, hogy a hétfők jobban felerősítették a szorongás hatását a stresszhormon termelődésére, mint a hét egyéb napjain átélt negatív érzelmek.
Hogy pontosan mi állhat a jelenség hátterében, egyelőre nem tisztázott. A lehetséges magyarázatok között felmerül, hogy a szabadabb hétvégék után eleve stresszes megfelelni a szigorú menetrendet követő hétköznapok kihívásainak. Vannak, akik könnyebben tudnak alkalmazkodni ehhez a változáshoz, és vannak, akik nehezebben. Emellett ugyancsak közrejátszhat a hétfők kedvezőtlen élettani hatásaiban az, hogy a hét első napja sok bizonytalanságot tartogat. Korábbi kutatásokból pedig ismert, hogy a stressz és a szorongás kialakulásában kulcsszerepet játszik mind az, hogy valamitől már előre tartunk, mind a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság. Akik nem tudnak alkalmazkodni a hetek ritmusához, azoknál a hétfők ismétlődő stressze felhalmozódhat életük folyamán, és végül tartós problémákhoz vezethet a szervezet stresszszabályozó rendszerében. Mindez pedig növelheti a betegségek kockázatát.
