„Az én lelki testamentumom” címet kapta a 2006. augusztus 29-i keltezésű dokumentum, amit XVI. Benedek valamivel több mint egy évvel azután írt, hogy 2005 áprilisában pápává választották. Az eddig ismeretlen végrendelkezést a Vatikán német és olasz nyelven közölte.
A rendelkezés személyes és teológiai örökségnek számít a 20. század talán legnagyobb egyháztudósának tartott Joseph Ratzinger részéről, aki 1981 és 2005 között a Hittani Kongregáció vatikáni hivatalát vezette. A dokumentumban XVI. Benedek mindenekelőtt köszönetet mond Istennek, aki az életet ajándékozta neki, és számos "zűrzavaros" pillanatban irányt mutatott számára.
Kiemelte a családját is
Köszönetet mondott szüleinek, akik nehéz időkben életet adtak neki nagy áldozatokkal és szeretetükkel. Említette édesapja világos hitét, amely mindig erős maradt az ő fiatalkori tudományos nézeteivel szemben, édesanyja jóságát, valamint testvéreit.
Bocsánatot kért mindazoktól, akikkel bármilyen módon méltánytalanul bánt. "És azt, amit honfitársaimnak mondtam, most mindazoknak mondom, akik az egyházban az én szolgálatomra lettek bízva: maradjatok meg szilárdan hitetekben! Ne hagyjátok megzavarni magatokat!" – írta XVI. Benedek.
Tudomány és vallás
Hangsúlyozta, gyakran úgy tűnik, hogy a természettudományok – éppúgy mint a történelmi kutatás – képes cáfolhatatlan téziseket felmutatni a katolikus hittel szemben. Hozzátette ugyanakkor: "megéltem a természettudományok átalakulását, és volt lehetőségem megállapítani, hogy a hittel szembeállított látszólagos bizonyosságok miként foszlottak szét, bizonyítva, hogy nem tudományról van szó, hanem filozófiai értelmezésekről, melyek csak látszólagosan tartoznak a tudományhoz". Megjegyezte, a természettudományokkal folytatott párbeszéd a hittani kijelentések határaira és sajátosságaira is segített rámutatni.
A dokumentum végén XVI. Benedek arra kérte az Urat, hogy minden bűnével és hiányosságával együtt fogadja be őt az örökkévalóságba.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: