A városok globális átlagban 29 százalékkal gyorsabban melegszenek fel, mint a vidéki területek - derült ki egy kínai kutatásból. Az eredmények a globális felmelegedés hatásai és az urbanizáció miatt is fontosak lehetnek.
A nagyvárosokban emelkedett leginkább a hőmérséklet
A Communications Earth & Environment című szaklapban megjelent elemzésben több mint kétezer városi és vidéki terület felszíni hőmérsékleteit vetették össze 2002 és 2021 között. A kínai Nanking Egyetem kutatócsoportja tanulmányában városi, vidéki és átmeneti csoportba sorolta a kapott adatokat. Utóbbira az Ázsia-szerte gyorsan zajló urbanizáció miatt volt szükség. A elnevezés azokat a területeket takarja, amelyek a megfigyelés időtartama alatt vidékiből városias jellegűvé váltak.
A kutatók rámutattak: globális átlagban az átmeneti területeken a leggyorsabb a felmelegedés. Itt egy évtized alatt 1,06 Celsius-fokkal nőtt a nappali, 0,84 Celsius-fokkal pedig az éjszakai hőmérséklet. A városokban 0,56 Celsius-fokkal emelkedett a nappali és 0,43 Celsius-fokkal az éjszakai hőmérséklet. Vidéken a nappali növekedés 0,40 Celsius-fok, míg az éjszakai 0,37 fok volt.
A tanulmány szerzői egyebek között a klímaváltozást és a városok egyre zsúfoltabbá válását sejtik az emelkedés hátterében. A városok méret szerinti összehasonlításából kiderült, hogy a kiterjedéssel egyenes arányban lesz nagyobb a belvárosokban mért hőmérséklet-emelkedés. A 65 négyzetkilométernél kisebb városokban egy évtized alatt 0,41 Celsius-fokkal nőtt a nappali hőmérséklet, míg a 450 négyzetkilométernél nagyobb kiterjedésű metropoliszokban már 0,69 fokkal.
Kontinenseket vizsgálva az ázsiai városokban 0,71, míg az európaiakban 0,44 Celsius-fokos nappali hőmérséklet-emelkedést mértek az elmúlt évtizedben. A kutatók arra is rámutattak, hogy adataik szerint a városi zöldterületek hatékonyan mérsékelhetik a felmelegedést.
