Környezetünkben több az allergén
A parlagfű például egy olyan növény, amely Magyarországon nem volt őshonos. Míg 20 évvel ezelőtt alig volt ismert, ma már nagyon elterjedt gyomnövény. Másik jó példa a lakás: Magyarországon az 1960-70-es években, a lakótelepi lakások építésével kezdődött a modern belső környezet elterjedése, teret hódítottak maguknak a padlószőnyegek és a tapéták. Lassan már közismert, hogy a padlószőnyegben a házipor-atkák szaporodnak jól, a tapéták pedig a penészgombáknak adnak otthont. A tapéták elszíneződött, feketés és felhólyagosodott részei nagy valószínűséggel penészgombával fertőzöttek.
Említést érdemelnek még a különböző mosó- és tisztítószerek, amelyeknek sohasem látott választékával az ember immunrendszere nem tud lépést tartani, tehát ellátjuk magunkat allergénekkel.
Régi barátok válnak ellenséggé?
A macska és kutya mindig is volt az ember közelében, de nem a lakásban, ahogy manapság a városi ember életében.
Mégis felvetődik a kérdés, hogyan válhatnak hirtelen allergénekké olyan anyagok, amelyekkel évezredeken át jól megvolt az ember?
Bár az allergia nem teljesen új "találmány", valóban, tömegessé válása új keletű. Erre pedig az a magyarázat, hogy a régóta velünk "élő" anyagoknak, részecskéknek megváltozott a szerkezete, aminek következtében allergénné váltak.
Vegyük szemügyre közelebbről a pollent. Japánban észrevették, hogy a japánfenyő pollenjére allergiássá vált emberek a gyorsforgalmi utak közelében élnek. Ugyanezek az emberek távolabb nem szenvedtek az allergiától, annak ellenére, hogy a japánfenyő ott is megtalálható volt. Kiderült, hogy a kipufogógáz, és főleg a diesel-meghajtású járművek kipufogó gázainak szilárd részecskéi a virágpor-szemcsékre rátapadva megváltoztatják azok felszínét. A pollenek felszíni pórusaikon keresztül fehérjéket bocsátanak ki, de a szennyező anyagok hatására a fehérjekiválasztás mennyisége és minősége is megváltozik. A kiválasztott fehérjék között több proteolítikus, azaz fehérjebontó enzim található, amelyek a nyálkahártyákat irritálják. Ez csupán egy példa arra, miként függhet össze a környezetszennyezés és az allergia, pontosabban a pollenallergia.
Mi is változunk
Nem beszéltünk még a harmadik valószínűsíthető tényezőről, immunrendszerünk megváltozásáról. Különösen a nyugati országokban népszerű az ún. hygiene-elmélet, amely azon a megfigyelésen alapult, hogy a jómódú, steril körülmények között, testvér vagy gyerekkörnyezet nélkül felnövő gyerekek gyakrabban lesznek allergiások, mint a gazdaságilag kevésbé fejlett környezetben, sok testvér mellett növekvő, kicsi csecsemőkoruktól sok bakteriális és vírusos fertőzésen áteső gyerekek. Az elmélet szerint, amely valószínűleg tényleg igaz, az immunrendszernek a normális immunglobulin-termelés beindításához szüksége van a korai fertőzésekre.
Szervezetünk védekező rendszerében fontos szerepet játszanak a vérben található immunglobulin fehérjék és a limfociták, illetve utóbbiakon belül a segítő, azaz "helper limfociták", amelyeknek további három csoportja van. Közülük a TH1-esek termelik a normális immunválaszért felelős immunglobulinokat. Megkülönböztethetők továbbá az ún. TH2-esek, amelyek az allergiás reakcióért felelős anyagokat termelik. Ha kisgyermekkorban az immunrendszernek lehetősége van találkozni kisebb-nagyobb fertőzésekkel, és elhárításuk során kialakul a normális, TH1-es sejtek közreműködésével adott immunválasz, ez később - úgy tűnik - megvéd az allergiás immunválasztól, azaz az allergiától. A korai fertőzéseken túl a BCG-oltásnak is van ilyen allergiamegelőző hatása.
Az allergiás reakciókért felelős immunglobulin az IgE, mely nagyon specifikus reakciókat ad. Egyetlen IgE csak egyféle allergénnel tud reagálni, de a nagyon hasonló szerkezetű anyagokat is fel tudja ismerni, ezért lehetségesek az ún. keresztallergiák.
