A hepatitisek (májgyulladások) közül a hepatitis B okozza világszerte a legtöbb megbetegedést. A gyógyszeripar kutatásai, az új gyógyszerek azonban reményt adhatnak a több millió fertőzöttnek, hogy minél tovább élhessenek tünetmentes, boldog életet. A hepatitis B a leghosszabb lappangási idejű fertőző májgyulladás. A heveny megbetegedés rendszerint három hónappal a fertőződés után alakul ki, de akár hat hónap is lehet a betegség kialakulásáig eltelő idő. Van olyan beteg, akinél rögtön akut májgyulladás jelentkezik, és van olyan, akinél eleve krónikus formában indul a gyulladás, és fogalma sincs saját fertőzöttségéről, hiszen nagyon sokáig tünetmentes, miközben fertőzhet. A kórokozó egy körülbelül 42 nanométer átmérőjű DNS-vírus, amely képes beépíteni örökítőanyagát a gazdasejtekként használt májsejtek DNS-ébe. Ezért ha a fertőzés egyszer megtörtént, akkor a vírus már nem eliminálható a szervezetből. E nyugalmi állapotból az immunrendszer gyengülésekor újból aktiválódni tud. Szerencsére erre ritkán kerül sor: általában csak komolyabb immunrendszer-gátló gyógyszerek szedésekor vagy szerzett immunhiányos állapotok esetén. Így terjed és ezek a tünetek A hepatitis B terjedése történhet szexuális úton, valamint vér útján. Tipikusan a közös tűt használó kábítószeresek, és a szexuális partnert gyakran váltogató és óvszer nélkül szeretkező emberek körében gyakori. Mióta a vérkészítményeket ellenőrzik, vérátömlesztés útján szinte egyáltalán nem terjed, mint ahogy ? hála az egyszer használatos tűk, fecskendők és egyéb műszerek megjelenésének-gyakorlatilag a kórházi fertőzések is megszűntek. A hepatitis B-vel fertőződött ember vizelete, nyála, spermája illetve anyateje is fertőz, így nem lehet elég óvatos, hogy a környezetében élőket nehogy megfertőzze. Ilyenkor fontos, hogy az illető külön személyi higiéniai eszközöket (borotva, fogkefe, manikűrkészlet) használjon, és a család minden tagja legyen beoltva a vírus ellen. A betegség ellen ugyanis van hatékony védőoltás. 
A felnőtt betegek körülbelül egyharmadában 1-6 hónapos lappangási idő után az akut májgyulladás klasszikus tünetei jelentkeznek: a szemfehérje és a bőr sárgasága, sötét sárga színű vizelet, világos széklet, végtagfájdalmak, étvágytalanság, hasfájás, rosszullét, hányás, hasmenés. Több hét alatt, de meggyógyulhat Az akut hepatitis B fertőzés általában lassan, több hét alatt, de meggyógyulhat, ilyenkor a fertőzés után a lezajlott betegségre csak a vérszérumból kimutatható ellenanyagok utalnak. A heveny májgyulladás nem mindig gyógyul meg, néha idült fertőzésbe megy át. A máj idült gyulladását hepatitis B esetében olykor ízületi gyulladás, máskor érgyulladás, míg másokban hasi panaszok kísérik. A krónikus májgyulladások nagy része idővel rosszabbodik, míg végül májcirrózis (májcirrhosis vagy májzsugor, ismétlődő gyulladást és májsejt elhalást követő hegesedés) fejlődhet ki. A másik szövődmény a máj rákos elfajulása, karcinómája lehet. A kialakult májrákok 60-80 százalékának hátterében hepatitis fertőzések húzódnak meg. Éppen ezért nagyon fontos a gyors diagnózis, és az idült májgyulladás kezelése. Szerencsére a gyógyszeripar kutatásai újabb és újabb megoldásokat és reményt kínálnak az ilyen fertőzéssel élőknek. Fontos, hogy a hepatitis B-vel együtt élő emberek folyamatosan figyelemmel kísérjék, hol tartanak a tudományos kutatások a betegségükkel kapcsolatban, és az új készítményekről kezelőorvosukkal is beszéljenek. A korszerű, okosgyógyszereket alkalmazva az orvostudomány egyre hatékonyabban tudja felvenni a harcot az eddig reménytelennek ítélt betegségekkel szemben is.
