A COPD, vagy teljes nevén krónikus obstruktív tüdőbetegségbetegség észrevétlenül lopakodik be a betegek életébe, sokszor egészen későn, már szinte csak végstádiumban ismerik föl. Pedig korai diagnózisa kulcsfontosságú lenne, hiszen kezelési esélyei az idő előrehaladtával egyre romlanak.
A dohányosok rendszerint természetesnek veszik, hogy egyre gyakrabban köhögnek, könnyen kifulladnak, néha pedig még a legegyszerűbb feladatok elvégzése is nehezükre esik. Pedig súlyos gond, hogy ezeknek a tüneteknek a megjelenését, lassú előrehaladását figyelmen kívül hagyják, hiszen ezzel éppen a betegség súlyosbodását segítik. Persze ahhoz, hogy a COPD kialakuljon, nem is feltétlenül kell dohányozni: a betegség rizikóját az is növeli, ha valaki éveken keresztül kormot vagy port lélegez be, de akár a légszennyezés is kiválthatja ezt a kórt.
Az érintettek legtöbbje gyakran már előrehaladott állapotban van, mikor rájön, hogy az egészségügyi állapota milyen mértékben romlott. Pedig a betegség kezelhető lenne, méghozzá annál hatékonyabban, minél hamarabb megkezdik a terápiáját.
Az érintettek legtöbbje gyakran már előrehaladott állapotban van, mikor rájön, hogy az egészségügyi állapota milyen mértékben romlott
Miután COPD-t diagnosztizáltak egy betegnél, az orvos célja, hogy kezelje a tüneteket, azaz csökkentse a légszomjat, javítsa a terhelhetőséget és megfékezze az betegség romlását. A beteg állapota az idő múlásával folyamatosan romlik, ezért fontos, hogy a kezeléssel lelassítsák ezt a folyamatot. Az orvosok hasonló hörgőtágító kezelést írnak elő, mint az asztmás betegek esetében. A belégző készülékekben alkalmazott hörgőtágító megnyitja a légutakat, így több levegő juthat be a tüdőbe, illetve onnan ki. Ma már többféle olyan hörgőtágító van forgalomban, amelyet kifejezetten COPD kezelésére fejlesztettek ki, és amelyeknek köszönhetően a betegség tünetei jelentősen mérsékelhetők, emellett pedig csökkenthető a betegség akut fellángolásának kockázata is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: