A másodlagos fejfájás röviden azt jelenti, hogy a fejfájás egy másik betegség tünete, velejárója. A kezelés tehát nyilvánvalóan különbözik az elsődleges fejfájásétól, hiszen elsősorban az alapbetegséget kell ellátni. Dr. Simon Márta, a Neurológiai Központ neurológusa, fejfájás specialista arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen a megkülönböztetés adja a diagnosztizálás egyik legnagyobb jelentőségét.
Elsődleges vagy másodlagos fejfájás?
Az elsődleges fejfájás (vagy primer fejfájás) önálló betegségnek tekinthető, és nincs egyetlen, minden esetben beváló gyógymódja. Ide sorolandó többek közt a migrén, a tenziós és a cluster fejfájás. Ezeknek a betegségeknek a kezelése tüneti, melynek célja a fájdalom csökkentése és a rohamok gyakoriságának minimalizálása, bár bizonyos esetekben fény derülhet a provokáló tényezőkre is, amelyeket ki lehet iktatni.
A másodlagos fejfájás kifejezés arra utal, hogy a fejfájás csupán tünete egy alapbetegségnek, vagyis a probléma forrását máshol kell keresni. Ilyenkor csak a nagyon alapos kivizsgálás derítheti ki, milyen típusú fejfájásról van szó, és ha másodlagos az eset, mi lehet a kiinduló betegség. Éppen ezért igen gyakran a neurológus további szakorvosokhoz – például kardiológushoz, fül-orr-gégészhez, pszichiáterhez, szemészhez - küldi a pácienst, és képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.
Ilyen okai lehetnek a másodlagos fejfájásnak:
- Fej-, nyak trauma: Nyilvánvaló, hogy ha a fejet és/vagy a nyakat sérülés éri, fájdalom fog jelentkezni.
- Koponyánál és a nyaki szakasznál jelentkező érrendszeri kórképek: Ilyen lehet például a stroke, a TIA, az artériákat, vénákat érintő események.
- Nem ér-eredetű, koponyán belüli kórképek: Ide tartozik például a koponyaűri nyomásfokozódás, ami szinte minden esetben fejfájást okoz.
- Fertőzések: A legegyszerűbb fertőzés, például egy nátha, influenza is járhat fejfájással, gyakran kimondottan erős panaszt okozva, ugyanez igaz a COVID-fertőzésre is. Van olyan fertőzés, például az agyhártyagyulladás, amelynek vezető tünete az erős fejfájás.
- A belső környezet egyensúlyának (homeosztázis) felborulása: Ennek oka lehet többek közt lázas állapot, vérszegénység, anyagcserezavar, artériás magas vérnyomás, alvási apnoé (ami ébredési tenziós típusú fejfájást is okozhat), és akár magasba emelkedés vagy mélybe merülés is.
- Fej, nyak, szemek, orr, sinusok, fogak megbetegedése: Az orrmelléküregek akut gyulladásakor lüktető fejfájás jelentkezhet, a krónikus folyamatokra inkább a nyomó, tompa fejfájás jellemző. Krónikus orrlégzési zavarokra utalhat a nyomó, feszítő fejfájás. A szembetegségek közül többek közt a subakut glaukómás roham, a scleritis (a szemfehérje gyulladása), az iritis (a szivárványhártya gyulladása) okozhat erős fejfájást. A fénytörési hibák hiányos vagy rossz korrekciója pedig tenziós fejfájáshoz vezethet. Külön érdemes vizsgálni az állkapocs ízület diszfunkcióját, ami sokszor a stresszel hozható összefüggésbe, illetve az éjszakai fogcsikorgatással áll szoros kapcsolatban.
- Anyagok és azok megvonása: Az alkohol, a gyógyszerek, illetve függőség esetén az adott anyag megvonása más tünetek mellett kínzó fejfájást is okozhat.
- Pszichiátriai kórképek: Többek közt a pánikbetegség és a szorongás is járhatnak fejfájással.
- Koponyát érintő neuralgiák, arc fájdalma: A koponyán belüli idegi fájdalmak is lehetnek a probléma forrásai.
- Magas vérnyomás: A magas vérnyomás alapvetően tünetmentes betegség, de egyes kiugrások vagy az ún. hipertenziós krízis okozhat lüktető, erős fejfájást.
A pontos diagnózis alapja a gondos kikérdezés
"Mivel a fejfájás okai rendkívül összetettek, az anamnézis felvételkor a szakorvosnak rá kell kérdeznie a lehető legtöbb körülményre: mikor kezdődött a panasz, jelenleg is fáj-e, milyen gyakran fordul elő, alváskor is jelentkezik-e, milyen erős, milyen a jellege, a lokalizációja, vannak-e kiváltó, súlyosbító vagy enyhítő tényezők. Támaszkodni kell még a szakorvosi vizsgálatok eredményeire, mindig szükséges a nagylabor vizsgálat is" – hangsúlyozza dr. Simon Márta, a Neurológiai Központ neurológusa, fejfájás specialista.
CT vagy MR vizsgálat akkor javasolt, ha atípusos fejfájásról van szó, ha megváltozott a gyakorisága, ha neurológiai tünetek jelentkeznek, ha görcsroham lép fel, ha szisztémás, tumoros vagy HIV betegség áll fenn, vagy neurofibromatosis szerepel az anamnézisben. Mindezen eredmények alapján állítható fel a pontos diagnózis, és ha fény derül a fejfájás másodlagos jellegére, akkor a tünetek csökkentése mellett az alapbetegség kezelése a legfontosabb teendő.
