Megtalálták, agyunk mely része "jajdul fel" fájdalomnál

A Nature Neuroscience szaklapban publikált tanulmányból kiderül: agyunk egy bizonyos része, az úgynevezett dorsal posterior insula (gerincvégi hátsó agyi sziget) érzi és tükrözi azt, hogy mennyire is fáj számunkra valami. Ezen felfedezés azért is szerencsés, mert már azon betegeknél is pontosan mérhetjük, hogy mekkora fájdalmat éreznek, akik nem képesek erről beszélni: legyen szó demenciás vagy kómában lévő páciensekről vagy kisgyerekekről.

Nem biztos, hogy a lábfájás oka egy egyszerű rándulás, mint ahogyan az sem, hogy fejfájásunkat az időjárás okozza. Íme, 5 olyan hétköznapi fájdalom, aminek hátterében akár halálos okok is megbújhatnak. Tudjon meg többet, kattintson! "Sikerrel azonosítottuk az agy azon területét, amely a fájdalom verbális, kommunikálható részéért felelős, azaz ami miatt feljajdulunk, ha fáj valamink" - nyilatkozta a kutatásért felelős Irene Tracy professzor. "A fájdalom egy komplex folyamat, az agy számos területét aktiválja a figyelemközponttól fájdalomlokalizálásig és a félelemérzetig, stb." Viszont a dorsal posterior insula az a terület, ahol a fájdalomérzet számszerűsíthető.

Ezt egy újfajta módszerrel sikerült megmérni, aminek révén olyan komplex agyi állapotokat is tudnak mérni, amelyek hosszú ideig, akár több órán keresztül is tartanak. Az ilyen mérésekkel képesek kiszűrni a pillanatnyi agyi reakciókat, amelyek éppenséggel a figyelemmel vagy a félelemmel kapcsolatosak, így pontosan láthatják azt, hogy az agy melyik része aktív hosszú időn át."

A tanulmányban részletezett kísérlet során 17 önkéntes jelentkező reakcióit figyelték: első körben kapszaicint , a chilipaprikák aktív hatóanyagát tartalmazó krémmel kenték be lábukat, majd arra kérték őket, értékeljék egy skálán a lábukon tapasztalt égő, izzó érzést. Amikor ez kezdett eltűnni, újraaktiválták a fájdalmat egy meleg vizes palackkal, amelyet a láb fájó területére helyeztek. Pár perc elteltével a meleg vizes palackot egy hideg vizesre cserélték ki. Mindezek elteltével megkérdezték az önkénteseket: mennyire fájt nekik az, amikor a meleg vizes palackot a lábukhoz helyezték és mennyire csökkent, amikor kicserélték a két palackot. Mindezt pedig összevetették az agyról készült felvételekkel és a gerincvégi hátsó agyi sziget mért aktivitásával is.

A kutatók úgy vélik, hogy a gerincvégi hátsó agyi sziget manipulálásával az orvostudomány olyan fájdalomkezelési módszert kaphat, amelyre korábban nem volt lehetőség: ugyanis lehetőség van arra, hogy egyszerűen kikapcsolják ezt az agyi régiót azoknál, akik kezelhetetlen fájdalomban szenvednek.