Vastag- és végbélrák

A vastagbélrákban szenvedő betegek száma az utóbbi évtizedekben három-négyszeresére emelkedett. Ma a tüdőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Az előfordulási arány 4-6% közötti, nagyon magas érték.

VastagbéldaganatA vastagbélrákban szenvedő betegek száma az utóbbi évtizedekben három-négyszeresére emelkedett. Ma a tüdőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Az előfordulási arány 4-6% közötti, nagyon magas érték. Magyarországon évente 7-8000 új megbetegedést regisztrálnak, sajnos viszonylag későn, mert az érintettek nem ismerik a vészjelző tüneteket, ami pedig e kór esetében időben késztethetné őket orvos felkeresésére. A kolorektális rákokkal kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló, hogy jól szűrhetők, és időben felfedezve nagy eséllyel tökéletesen gyógyíthatók.

A vastagbél felépítése

A vastagbél fordított U betű alakban helyezkedik el a hasüregben. A vékonybél és a vastagbél találkozásánál első szakasza a vakbél, itt helyezkedik el az ebbe szájadzó féregnyúlvány (appendix). A vastagbél innen a has jobb oldalán fölfelé folytatja útját, - ez a felszálló vastagbél (colon ascendens). Folytatása a harántvastagbél, amely jobbról balra halad a rekeszizom alatt, majd ez folytatódik a has bal oldalán a leszálló vastagbélben (colon descendens). A vastagbél következő szakasza az S betűre emlékeztető formájáról elnevezett szigmabél, ami végbéli szakaszhoz kapcsolódik. A végbelet (rectum) a végbélnyílás (anus) zárja le, és ez vezet a külvilágba.

Az egyes bélszakaszokra jellemző daganatkeletkezési gyakoriság nagyjából a végbél felé haladva nő. Az esetek 30 %-ában a daganat a végbélben alakul ki, és a kolorektális rákok 75-80%-a a béltraktus utolsó fél méterén jelentkezik. Éppen ezért a daganatok mintegy fele jól tapintható vagy végbéltükrözéssel könnyen felfedezhető.

A betegség kockázata

A rák kialakulásának kedveznek a krónikus bélgyulladások, különösen - ha hosszú éveken át fennállnak -, különböző emésztőrendszeri zavarok és a Crohn-betegség, amely 7-20-szorosára emeli a vastagbélrák kockázatát.

A fejlett országokban kimutathatóan több a vastagbélrákos megbetegedés, amit az itt fogyasztott ételek túlságosan alacsony rosttartalmával hoznak összefüggésbe. A rostok, ballasztanyagok az emésztés gyorsításával lerövidítik azt az időt, amit az emésztett táplálék - benne a karcinogén méreganyagokkal - a béltraktusban tölt. A rák kialakulásának tehát kedvez, ha a karcinogén komponensek sokáig érintkeznek a bélfallal.

A vastag- és végbéldaganatok túlnyomó többsége krónikus bélgyulladás vagy vastagbélpolip nyomán alakul ki. A polipnak nevezett rákmegelőző állapot idején felismert betegség még nagyon jó eséllyel gyógyítható, az elhanyagolt polipból kifejlődő rák viszont általában rosszabb prognózisú, mint az egyéb kialakulásúak.

A kolorektális rákok esetében egyértelműen kimutatható az örökletesség és a családi halmozódás kockázati tényező volta. Egyes kórképek bizonyos valószínűséggel elrákosodhatnak. Ilyen például a familiáris adenómás polipózis, amely a végbélrákok mindössze 1%-áért felelős, az ezért felelős domináns gén génvizsgálattal kimutatható. A vastagbélben számos kis polip megjelenésével jár.

A vastag- és végbélrák az idősebbek, 50 éves kor fölöttiek betegsége. 40 éves kor alatt ritka.

Tünetek

A székelési szokások megváltozásáról és hasfájásról a betegeknek alig több mint 10%-a számol be, valószínűleg ezek a tünetek nem olyan feltűnőek.

A leggyakoribb jellemző tünetek a hasmenés vagy éppen székrekedés - gyakran egymást váltva jelentkeznek -, továbbá az élénk színű, véres széklet, a hasgörcsök, puffadás, gyors, nem szándékos fogyás. A véres széklet az egyik legjellemzőbb tünet, ami származhat ugyan vérző aranyeres csomóktól is, nem szabad azonban pusztán ebben bízva kivizsgálás nélkül hagyni.

Szűrés és diagnózis

A vastagbél-rák az egyik legjobban szűrhető rákfajta, így 40-50 éves kor fölött, különösen azoknál, akik valamiért veszélyeztetettek, ajánlott.

A szűrés egy kérdőív kitöltéséből és három székletminta vizsgálatából áll. A mivel a vastagbél kóros elváltozásai egy bizonyos mérettartomány fölött gyakorta véreznek, a vérnyomok kimutatásával ezeket jól ki lehet szűrni. A szabad szemmel nem érzékelhető vérnyomokat immunkémiai eljárással mutatják ki. A pozitív teszteredmény nem ad felvilágosítást a vérzés eredetéről, az származhat jóindulatú elváltozásból is, de mindenképpen további vizsgálatokat indokol.

Ha daganatot találnak, az a legtöbb esetben az orvos számára tapintható, ezért fizikális vizsgálat is indokolt.

A diagnózishoz ma használt legpontosabb eredményt adó vizsgálat a kolonoszkópia (tükrözés), amelyet kombinálhatnak speciális kontrasztanyagos festéssel a szabad szemmel nem látható elváltozások megjelenítése céljából. A gyanús területekről a vizsgálat folyamán mindjárt szövetmintát is vesznek.

A diagnózis pontosításához és a betegség stádiumának meghatározásához hasi ultrahangot, CT-t, MRI-t, röntgent használnak. A vérvizsgálat az ún. tumormarkerek kimutatását szolgálja.

A tumor stádiumának megállapítása meghatározó a kezelés megválasztása és a gyógyulás kilátásainak szempontjából. A tumor prognózisát annak nagysága, a nyirokcsómók érintettségének, a képzett metasztázisok számának és elhelyezkedésének mérlegelésével, továbbá a daganat szövettani típusa - rosszindulatósága - alapján lehet megmondani.

A gyógyítás

A terápia általában a daganat kimetszése. Az érintett bélszakasztól és a tumor prognózisától függ, hogy mekkora bélszakaszt szükséges eltávolítani, hiszen a gazdag érellátású szakaszok utat biztosítanak az áttétek terjedéséhez, és az esetlegesen érintett nyirokcsomókat is el kell távolítani. A harántbélben képződött tumorok esetében például általában az egész vastagbelet célszerű eltávolítani, mivel ez a szakasz ér- és nyirokér-összeköttetésben áll a többi vastagbélrésszel.

Amennyiben a daganat és a végbél záró izomzata közt a kimetszés után több mint 8 cm-es bélszakasz maradhat, úgy a végbélnyílás megmenthető, ellenkező esetben mesterséges nyílást alakítanak ki.

A műtétet kemoterápiával és az érintett bélszakasztól függően sugárterápiával kombinálják, amelyek az esetleges áttétek ellen hivatottak hatni, illetve műtét előtt alkalmazva a tumor méretének csökkenését és jobb operálhatóságát kívánják elérni velük.

A kolonkarcinómánál - a jól hozzáférhető rektális daganattal ellentétben - általában a környező szövetek védelme miatt sugárterápiát nem alkalmaznak, hacsak nem hasfalhoz közeli tumorról van szó. A végbéldaganatnál viszont csak kivételes esetben, pl. korai stádiumban lévő daganatnál, érintetlen nyirokcsomók esetében tekintenek el a sugárterápiától. A sugárterápia rendszerint 5-7 héten át végzett kezelést jelent.

Az esetleges májáttéteket - ez a leggyakrabban, az esetek 75%-ában érintett szerv, a sikeresen operált betegek mintegy harmadánál mutatható ki - műtéttel, lézerterápiával távolítják el. A műtét és gyógyulás esélye nagyobb, ha a máj nagy része még érintetlen, illetve, ha az áttét csak az egyik lebenyre korlátozódik.

A daganat az eltávolítás helyén néha kiújulhat, ez ritkább, mint a metasztázis képződés.

További információkért kattintson a www.daganatoserek.hu weboldalra.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
omega-3
Ugyanolyan jó omega-3-forrás, mint a lazac, de sokkal kevesebbe kerül – ezt a halat kevesen eszik
rák kockázata
Ez a "bűnös élvezet" lehet a rák melegágya
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
Így jelez a hasnyálmirigy, ha valami nincs rendben
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +1 °C

Többnyire derült idő várható, de helyenként előfordulhat átmenetileg párásság, foltokban köd is képződhet. Csapadék nem lesz. Gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3, +3 fok között alakul, de északkeleten a fagyzugokban ennél hidegebb, míg a vízpartokon, nagyobb városokban, illetve a magasabban fekvő helyeken ennél kissé enyhébb is lehet a reggel. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: 10 kérdésből kiderül, mennyire működik jól az immunrendszered Bizonyos tünetek, megbetegedések árulkodóak lehetnek, hogy az immunrendszer nem működik optimálisan. Alábbi tesztünkben most felmérheted, mennyire erős szervezeted védekezőképessége.
kvíz
Fül vagy uszony? Felismered egyetlen részletből az állatokat? – Tedd próbára tudásod! Egy tappancs, egy szempár, egy bajusz vagy pár pikkely – néha ennyi is elég, hogy felismerj képről egy háziállatot. Persze csak ha valóban értesz hozzá.