Amikor valaki folyamatosan adja-veszi a részvényeket, rövid idő alatt több ügyletet is köt, és akár egy-két óra alatt megszabadul a korábban megvett részvényektől, az valójában nem klasszikus értelemben vett tőzsdei befektető. Ő az igazi spekuláns. Erre a tevékenységre valóban igaz, hogy kockázatos. A részvényárak ingadozása ugyanis rövid távon kiszámíthatatlan. Ez természetesen azt is jelenti, hogy szerencsésen időzített döntésekkel nagyon magas hozamot lehet elérni nagyon rövid időn belül - akár meg is többszörözve a befektetett pénzt. De ugyanilyen gyorsan el is olvadhat a teljes befektetett tőke. A mai magyar köztudatban ez a tevékenység a "tőzsdézés", ahogyan ez a köznyelvben is meghonosodott.
A tőzsdén keresztül történő befektetés azonban ennél valójában sokkal több. A részvénybefektetések a magasabb kockázatért cserébe magasabb hozamokkal kecsegtetnek, mint például az állampapírok vagy a bankbetétek. A kockázat részvénybefektetés esetén azt is jelenti, hogy kedvezőtlen piaci folyamatok esetén a befektetett pénz bizonyos részének elvesztésével is szembe kell néznie a befektetőnek. A részvényekre azonban hosszú távú befektetési formaként is gondolhatunk. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy a kiválasztott cég tönkremegy, ám körültekintő döntéssel, több társaság papírjainak megvásárlásával (a portfólió diverzifikálásával) ez a rizikó jelentősen csökkenthető.
Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján a nagy ingadozások közepette hosszú távon a tőzsdeindexek megbízhatóan emelkedő tendenciát mutatnak. A tőzsdei vállalatoknak ugyanis elemi érdekük az, hogy nyereségük folyamatosan növekedjen, ezzel emelkedik a cég értéke és vele a részvény ára, ez vonzza, illetve tartja meg a befektetőket.
A hosszú távon gondolkodó befektető zsebét nem égeti a megvett részvény, nem akarja azonnal eladni, ha egy kis áremelkedést tapasztal a piacon. Számára kevés jelentősége van a részvényárak napi ingadozásának, mert arra épít, hogy több éves, akár évtizedes távlatban a részvényárak stabilan emelkednek, azaz teljesül a piaci tapasztalat. (Azért jegyezzük meg, hogy az összefüggés csak a részvénypiac egészére és általánosságban igaz, nem pedig minden egyes részvényre; mindenki hallott már csődbe ment társaságokról.)
A tőzsdézést már százezres nagyságrendű összeggel is el lehet kezdeni, kellő megfontoltsággal. Ha nem szeretne, vagy nem tud nagy összeget befektetni, akkor a befektetési alapok jelenthetnek megfelelő befektetési formát. Ugyanakkor a részvények, kötvények vagy akár a határidős és opciós ügyletek is megfelelő eszközök lehetnek annak, akinek megvannak a kellő ismeretei a kiválasztott termékekről.
A befektetési szolgáltató szerepe rendkívül fontos a befektetés sikere szempontjából, ezért újból csak hangsúlyoznunk kell, hogy kiválasztásakor ugyanolyan körültekintően kell eljárnia a befektetőnek, mint amikor magáról a befektetésről dönt. A jó befektetési szolgáltató felméri ügyfele igényeit, segítséget nyújt befektetési döntéseihez, illetve folyamatosan ellátja piaci információkkal.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
