Részvényt többféle befektetői céllal lehet vásárolni, de ezek között az a lehetőség nem szerepel, hogy a részvénytársaság visszaadja a pénzünket, hiszen nem kölcsönügyletet kötöttünk, hanem adásvétel történt. Résztulajdonosként úgy részesülhetünk a részvénytársaság éves nyereségéből, hogy ennek bizonyos részét – a társaság közgyűlésének döntése alapján - osztalék formájában kifizeti a részvényeseknek. A fizetendő osztalékból a befektetők a birtokolt részvények arányában kapnak. Bizonyos társaságokról tudható, hogy rendszeresen fizetni szoktak osztalékot, ezek részvényeit sokan éppen emiatt veszik meg.
Akik azonban nem a rendszeres, de viszonylag szerény nyereség reményében lépnek a részvénypiacra, azok olyan részvényeket vesznek, amelyekről úgy gondolják, hogy az érintett vállalat értéke jelentősen növekedni fog, és így több-kevesebb idő elteltével ők is jelentősen nagyobb összegért tudják majd eladni tulajdoni hányadukat.
Nem minden részvény vehető meg korlátlanul. Egy zártkörűen működő társaság (zrt.) részvényei csak előre meghatározott befektetők számára hozzáférhetők. A nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt.) részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba, ezeket bárki megvásárolhatja.
A részvényekkel szabadon lehet kereskedni, mint bármi mással, saját szabályozott piacuk is kialakult: ez a tőzsde. A tőzsde fő vonzereje éppen a szabályozottság. A befektetők megismerhetik, és figyelemmel kísérhetik a társaságok gazdasági tevékenységét. Ez növeli a befektetői bizalmat, ami pedig a tőzsdén szereplő társaságokat segíti abban, hogy a banki hitelnél kedvezőbb feltételekkel jussanak pénzügyi forrásokhoz.
Éppen a szigorú kereskedési szabályok miatt a tőzsdei kereskedésben a befektetők közvetlenül nem vehetnek részt. Csak tőzsdei kereskedési jogot szerzett befektetési szolgáltatók (brókercégek, illetve bankok) közvetítésével kerülnek adásvételi kapcsolatba a kibocsátókkal és egymással. A befektetők tőzsdei tranzakciót a befektetési szolgáltatóknak adott tőzsdei megbízással végezhetnek.
Ha valaki részvénybe akar fektetni, először is befektetési szolgáltatót kell tehát választania. Fontos az alapos előzetes tájékozódás. A megkötött ügyletek sikere nagyban függ a befektetési szolgáltató munkájától, illetve az elért eredményt jelentősen befolyásolhatják a felszámított költségek. (A szolgáltatók díjat számolnak fel a tőzsdei ügyletek, az értékpapírszámla vezetése után, illetve a kapcsolódó számlák közti átutalások után is.)
Ha megvan a befektetési szolgáltató, meg van nyitva a folyószámla és az értékpapírszámla, máris adhatunk megbízást vételre, eladásra. A piaci áras vételi megbízás meghatározott kibocsátó részvényeinek a tőkepiacon éppen aktuális összegen történő megvásárlására szól. A limitáras megbízás a papír egy maximumösszegnél nem drágábban történő megvételére, megadott időszakon belül. A személyes megbízás a tőzsdei megbízás hagyományos formája, de mindinkább veszít jelentőségéből, mivel a személyes megjelenés időigényes.
Szinte minden brókercég lehetővé teszi, hogy telefonon adjunk tőzsdei megbízást; ez jóval gyorsabb és egyszerűbb. A tőzsdei kereskedés legfejlettebb formája az internetes kereskedés. Lakossági befektetők számára elérhető, gyors, egyszerű, és messze a legolcsóbb, ugyanis lehetővé teszi a teljes automatizáltságot. Legközelebb ezt járjuk körül.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
