A befektetési alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg. Egy-egy befektető részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, ezeket lehet megvásárolni, eladni, illetve visszaváltani. Árfolyamukat az egy jegyre jutó nettó eszközérték határozza meg, vagyis az, hogy a közös vagyontömegből aktuálisan egy befektetési jegyre mekkora hányad jut. A befektetési alapot az alapkezelő hozza létre és kezeli folyamatosan. Az ott dolgozók szakértelme és tájékozottsága az alap sikerének biztosítéka: úgy igyekeznek alakítani a befektetések összetételét, hogy a kockázatok kezelése mellett a befektetők a lehető legmagasabb hozamot érjék el.
Likviditás, azaz visszaválthatóság szempontjából nyílt végű és zárt végű alapokat különböztetünk meg. A nyílt végű alapok befektetési jegyeit folyamatosan lehet venni és eladni, a zárt végűek jegyeihez meghatározott jegyzési időszakot követően lehet hozzájutni, és meghatározott futamidő lejártával lehet visszaváltani őket. A zárt végű alapok a visszaváltáskor meg is szűnnek.
A befektetési alapok a befektetők rájuk bízott pénzét jellemzően értékpapírokba, illetve ingatlanokba fektetik be. Az természetesen tudható, és fontos szempont is a kisbefektető számára, hogy egy alap milyen elvek szerint és mibe fektet, hiszen ez is segít átgondolnia és eldöntenie, hogy mekkora hozam reményében mekkora kockázatot vállal. Az értékpapír alapok skálája a bankbetétekbe, illetve egy évnél kevesebb hátralévő futamidejű állampapírokba fektető likviditási vagy pénzpiaci alapoktól a vegyes, több befektetési típusba (kötvényekbe, részvényekbe, ingatlanokba) fektetőkön át a tiszta részvény alapokig terjed - a viszonylag kicsi, de gyakorlatilag biztos hozam ígéretétől a nagyobb kockázattal járó, de azzal arányosan nagyobb hozam lehetőségéig.
Az utóbbi néhány év persze a befektetési alapok iránt érdeklődők figyelmét is ráirányította a biztonság kérdésére, és népszerűvé tette az addig jóformán ismeretlen tőkegarantált, illetve tőkevédett és a hozamgarantált, illetve hozamvédett alapokat. Ezek esetében az alapkezelő garanciát vállal, illetve ígéretet tesz arra, hogy a befektető pénze nem lesz kevesebb, sőt azt is vállalja, hogy mindenképpen kifizet neki bizonyos hozamot. A nagyobb biztonság természetesen nincs ingyen, még ha nem is közvetlenül az ügyfél fizeti, mivel végső soron a befektetési alapok működésének minden költsége hatással van az elérhető hozamra.
A befektetési alapok hozama nyilvános, a bankok betéti kamataihoz hasonlóan megtalálhatók az adatok a gazdasági sajtóban és az interneten. Internetes oldalukon az alapkezelők maguk is további kiegészítő és a befektetési döntést segítő információkkal igyekeznek megkönnyíteni a befektető dolgát, hogy megalapozott döntést tudjon hozni. Azt mindenki kötelezően elismétli, hogy egy alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőre nézve, de támpontként erről is érdemes információt gyűjteni és összehasonlítani más, hasonló befektetési politikájú alapok teljesítményével.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
