Valóban egészséges a sajt?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Sajtot sokféle formában fogyasztunk: magában, előételképpen, szendvicsben, tésztákon, pizzákon, salátákban. De egészséges-e a sajt? Most kiderül.

A sajt igazi európai étel: annak ellenére, hogy elmúlt 40 évben az USA sajtfogyasztása megháromszorozódott, még mindig csak fele annyi sajtot fogyasztanak, mint a nagy európai sajtnemzetek, a franciák, a görögök vagy a németek.
Az, hogy kinek mennyire tesz jót a sajt, egyéni jellemzőktől is függ, és nem mindegy az sem, milyen fajtából, és milyen mennyiséget fogyasztunk - sok sajt például nagyon sok nátriumot és telített zsírsavakat tartalmaz - írja a Medicalnewstoday.com. Ha valakinek tejallergiája van vagy laktózérzékeny, akkor valószínűleg egyáltalán nem javasolt, hogy sajtot fogyasszon, vagy csak kisebb mennyiségben szabad ennie - ez függ az intolerancia mértékétől, de attól is, hogy milyen fajta sajtról van szó.

Mindent a sajtokról

Ha még többet meg szeretne tudni na sajtokról, olvassa el ezt a cikket is!

Sajttípusok

Több ezerféle sajtot ismerünk. Kategorizálhatjuk például a sajtokat aszerint, hogy milyen állat tejéből készülnek: tehén-, kecske- vagy juhtejből. De nem mindegy az sem, hogy a tej, amiből a sajtot készítik, milyen zsírtartalmú: készülhet sajt zsíros - úgynevezett teljes - tejből, illetve zsírszegény vagy zsírmentes tejből is. A 28 grammnyi teljes tejből készült sajt 6-10 gramm zsírt tartalmaz; ebből 4-6 gramm telített zsír. A zsírszegény sajtokat 2 százalékos zsírtartalmú tejből készítik; a zsírmentes sajtokat pedig 0 százalékos tejből.

A sajt frissnek számít, ha kevesebb mint 6 hónapja készült, és nem érlelték. Érlelt a sajt, hogy 6 hónapi vagy tovább érlelik a fogyasztás előtt. A friss sajt nedvesebb, lágyabb állagú, és kevésbé markáns az íze. Ide tartoznak a különböző krémsajtok, a ricotta, a cottage és a mascarpone. Az érlelt sajtok minél több ideig vannak érlelve, annál markánsabb az ízük, ilyenek például a cheddar és a parmezán. Az ömlesztett sajtok (mackósajt, kempingsajt, sajtkrémek) nem tekinthetők valódi sajtoknak, bár az ízük és az állaguk emlékeztet a sajtéra, sokszor nem tartalmaznak valódi sajtot. Végül készíthetők sajtok tejmentesen is: van szójatejből készült szójasajt, illetve létezik a Daiya; ezek nem tejtermékek, így a tejérzékenyek, illetve a vegán étrendűek is fogyaszthatják őket.

Az, hogy kinek mennyire tesz jót a sajt, egyéni jellemzőktől is függ

Az, hogy kinek mennyire tesz jót a sajt, egyéni jellemzőktől is függ

A sajt összetevői

Általánosságban a sajtok magas kalóriatartalmúak, sok nátrium és telített zsírsav van bennük. Az egyes sajttípusoknak azonban nagyon különböző lehet az összetételük. 30 grammnyi krémsajt (friss sajt) tápértéke 84 kcal; 8 gramm zsírt, 1 gramm szénhidrátot és 2 gramm fehérjét tartalmaz. Ugyanilyen mennyiségű cheddar (érlelt sajt) tápértéke 115 kcal, 10 gramm zsírt, 0 gramm szénhidrátot és 7 gramm fehérjét tartalmaz.

A sajtok a vitamintartalmukban is különböznek egymástól; legtöbbször tartalmaznak A- és B12-vitamint, riboflavint (B2-vitamin), foszfort, szelént és nátriumot. A juh- és kecskesajtok gazdagabbak A-vitaminban, a tehéntejből készült sajtok pedig több béta-karotint tartalmaznak.

A sajt egyik legnagyobb előnye, hogy mint a tejtermékek általában, az egyik legjobb természetes kalciumforrás. A kalciumnak pedig kiemelkedő jelentősége van az egészséges csontozat és fogazat, valamint a normál vérnyomás fenntartásában. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a kalciumban gazdag ételek mellé mindig fogyasszunk D-vitamint is, ugyanis a kalcium vékonybélbeli felszívódását ez a vitamin segíti. 60 grammnyi sajt a napi kalciumszükségletünknek körülbelül a 40-50 százalékát fedezi.

A sajt nagy mennyiségű fogyasztása ellen szól azonban az, hogy sok benne a nátrium és a telített zsírsav; ezek az anyagok növelik a magas vérnyomás kialakulásának a kockázatát, a szív- és érrendszeri megbetegedések esélyét, illetve a 2-es típusúcukorbetegségkockázatát.

Allergia, intolerancia és érzékenység

A laktózintolerancia olyan állapot, amelyben a szervezetből hiányzik a tejcukrot (a laktózt) lebontó enzim (a laktáz); így a tejtermékek emésztése problémákba ütközik. Ennek tünetei a felfúvódás, a puffadás és a hasmenés. Alaktózintoleranciaszintje azonban egyénenként különböző: vannak olyanok, akiknél az érlelt, kevés laktózt tartalmazó sajtok nem okoznak panaszokat, mások egyáltalán nem tudnak sajtot fogyasztani anélkül, hogy ne lennének kellemetlen tüneteik. A kemény, érlelt sajtok laktóztartalma általában kisebb, mint a friss, lágy sajtoké. Érdemes mindenkinek kis mennyiségben kipróbálnia, hogy mennyire tolerálja a különböző sajtokat, ugyanis a sajt a laktózérzékenyek számára kiváló kalciumforrás lehet.

A tejallergia nem azonos a laktózintoleranciával. A tejallergiások szervezetében tejtermék fogyasztása esetén kóros immunreakció játszódik le, a testük immunoglobulint kezd termelni, ami allergiás tüneteket okoz: zihálást, hasmenést, hányást. De a tünetek között lehet az ekcéma, az asztma, a hasi diszkomfortérzés, a gasztrointesztinális vérzés, atüdőgyulladásés az anafilaxiás sokk is. Aki tejérzékeny, annak mindenféle tejterméket kerülnie kell, így a sajtok minden fajtáját is.

Mind a laktózintoleranciától, mind pedig a tejérzékenységtől különbözik a kazeinérzékenység. A kazein egy jellegzetes fehérje, amely a tejben található. Ha valaki erre érzékeny, akkor gyulladásai alakulhatnak ki testszerte, ami megnyilvánulhat arcüreggyulladásban, pattanásokban, kiütésben és migrénes fejfájásokban.

Veszélyek

A vesebetegeknek nem szabad túl sok sajtot fogyasztaniuk, ugyanis a sajt magas foszfortartalma veszélyes lehet. Ha a vese nem tudja kiválasztani a foszfort, azt végzetes is lehet.

A magas kalciumbevitel összefüggésben állhat a prosztatarák kialakulásával egyes vizsgálatok szerint, mások azonban cáfolják ezt.

Azok, akik depresszióra vagy Parkinson-kórra úgynevezett MAOI (monoamin-oxidáz gátló) gyógyszert szednek, óvatosan fogyasszanak érett sajtokat, amelyek sok tiramint tartalmaznak. Minél érettebb egy sajt, annál magasabb a tiramintartalma. A tiramin egyébként a fejfájással és a migrénnel is összefüggésbe hozható.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32476

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +28 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a Dunántúlon, illetve északkeleten változóan felhős idő várható, máshol alig zavarják felhők a sok napsütést.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag