Szemdaganatok tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2015.01.12 12:46

Szabó Emese

 Szabó Emese

 

dr. Bajcsay András sugárterápiás és klinikai onkológus főorvos

 dr. Bajcsay András sugárterápiás és klinikai onkológus főorvos

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mik a szemdaganatok?

Ebbe a betegségcsoportba sorolnak minden olyan daganatot, amely a szemet érinti, illetve annak a közvetlen környékén van. A szemészeti daganatokkal első vizsgálat során, felfedezéskor a szemész foglalkozik. Közülük a leggyakoribbak a szemhéjdaganatok, amelyek a szem védőszerveit érintik. A valódi szemdaganatok, a szemgolyó- és a szemüregdaganatok ennél sokkal ritkábbak, viszont veszélyesebbek. A szemgolyónál beszélhetünk a kötőhártya és a szem burkainak (érhártya és látóideghártya vagyis a retina) daganatairól, illetve még a szemüregben a könnymirigy daganatokról is.

A szemdaganatok előfordulása és okai

A kötőhártya- és könnymirigy-daganat viszonylag ritka, a nagy onkológiai centrumokban évente hozzávetőlegesen 50-60 új beteget vesznek fel. A betegség nem csak az időseket érinti, fiatalabb korban is megjelenhet. Kiváltó oka nem ismert, hátterében rengeteg tényező meghúzódhat, számít a genetikai hajlam is.

A szemgolyónak két saját tumora lehet, az egyik a melanóma, amelyet évente mintegy 60 új betegen fedeznek fel Magyarországon. A másik saját daganat a látóideghártyán megjelenő úgynevezett retinoblasztóma. Ez fiatal gyerekkorban, csecsemőkorban fordul elő, mutációhoz kötött genetikai betegség. Húszezer gyerek közül egy lehet érintett, a betegek 20-30 százalékánál pedig ez a mutáció öröklött is. Esetükben annak a veszélye is fennáll, hogy a daganat egy szemgolyón belül több gócban is jelentkezhet, és akár mindkét szem is érintett lehet. A betegek 70-80 százalékánál spontán mutáció miatt jelenik meg ez a daganat. Ilyenkor nem valószínű, hogy mindkét szem érintett lesz.

A szemfenék más területe is lehet daganatos, ennek kiváltó oka már jobban konkretizálható: a szemet és annak környékét a szem érhártyája látja el oxigénnel és tápanyaggal, a fokozott keringés miatt pedig fennáll a veszélye annak, hogy ha a vérbe más daganatból szóródott daganatsejtek kerülnek, akkor azok itt megtapadhatnak, áttétet képezhetnek. Ez az ok kevésbé ismert, egyszerűen amiatt, mert régebben azok, akik más daganatban szenvedtek, sokszor meghaltak azelőtt, mint hogy felfedezték volna náluk ezt a ritka, távoli áttétet. Ez a daganat sokszor csak célzott vizsgálaton derül ki, vagy akkor, ha a szemfenéknek azon a területén van, amely az éleslátásért felelős.

A szemdaganatok tünetei és diagnózisa

A szemgolyó elülső felszínén, a kötőhártyán vagy annak közelében lévő daganatoknak szemmel látható tünete van. Mindig olyan elváltozás jelenik meg, ami korábban nem volt látható. Jellemzően duzzanat alakul ki, ami akár fájdalmatlan is lehet. Később, ahogy növekszik, fájdalmat, kellemetlenséget okozhat, be is gyulladhat. A nem rosszindulatú gyulladásos betegségektől főképp abban különbözik, hogy gyorsabban alakul ki a duzzanat és később jelentkezik fájdalom is. A gyulladásos betegségeknél a helyzet fordított, azok általában hamarabb okoznak fájdalmat. Ez persze nem törvényszerű, de általában ez a jellemző.

A szemdaganatokkal először a szemész találkozik

A szemdaganatokkal először a szemész találkozik


Előfordul, hogy a szemhéjszélen, a szempillák tövénél elhelyezkedő váladéktermelő mirigyekben is kialakul mirigyhámrák. Ezek duzzadhatnak meg árpaszerűen, a diagnózis felállításához szemészeti és bőrgyógyászati, végül pedig szövettani vizsgálatra van szükség.
A szemgolyó külső burka három fő rétegből áll. A középső az uvea, ami szintén három részből áll: az érhártya hátul, előrébb a sugártest és legelöl a pupillát körülvevő szivárványhártya található. Az érhártya általa ellátott területeken kialakuló daganatoknak különféle tünetei lehetnek. Ha az érintett terület a szemfenék, akkor külön tünete csak akkor van, ha olyan részen alakul ki, amely az éleslátásért felel. Ilyenkor látáscsökkenést, látásvesztést okoz, annak kivizsgálása során pedig felfedezik a daganatot. Ha az uvea a szivárványhártya felőli részen lesz daganatos, akkor a tünet láthatóvá is válik, szabad szemmel is észrevehető lesz. A sugártestben kialakuló daganatot nagyon nehéz felfedezni: ezt csak hármastükör vizsgálattal lehet megfigyelni. Ha nem veszik észre, sokáig nőhet a daganat, és már csak akkor észlelik, amikor kisebb, helyi beavatkozásokkal nem látható el.

A szemgolyó melanomája csak akkor okoz tünetet, ha az íriszen, vagyis a szivárványhártyán jelenik meg; ilyenkor hamar láthatóvá válik. A sugártestből kialakuló forma később vehető észre, például ha kifelé nő, emiatt pedig a szemfehérjén egy barnás elváltozás jelenik meg. Amúgy szemészeti vizsgálattal diagnosztizálható.

A retinán, azaz a látóideghártyán jelentkező retinoblasztómát sokszor nehéz észrevenni, mert ha csecsemőkorban jelenik meg, a gyerek nem tudja jelezni, hogy baj van a látásával. Viszont ezek a daganatok "szerencsére" meszesedésre hajlamosak, felszínük egy idő után fehér lesz. Ha a betegség már nagyon előrehaladott, akkor a pupilla feketeségén keresztül fehéren visszatükröződő visszfény is látható. Ez a szem gyakran kancsal is lesz, látásukat pedig elvesztik a betegek. Ha ebben a fázisban fedezik fel a betegséget, akkor a daganat már előrehaladott: ilyenkor a retina felől benő az üvegtestbe, csúcsát látni a pupillán keresztül. Szerencsés esetben a daganat nem csecsemőkorban, hanem kisgyerekkorban alakul ki, amikor a szülő észreveheti, hogy a gyerek látása nem jó.

A szemdaganatok kezelése, kórlefolyása

A kötőhártyának lehetnek laphámrákjai és limfómája is, ezek kezelése különböző. A kötőhártyán azért alakulhat ki limfóma, mert ez az a ritka terület a szemkörnyékén, ahol vannak nyirokelemek. Ebben a régióban még a könnymirigyben fordulhat elő ilyen daganat. Alapvető kérdés, hogy ennek a daganatnak milyen a malignitása (rosszindulatúsága). Hogy ez kiderüljön, az orvosok minden esetben biopsziát végeznek, alaposan kivizsgálják a beteget. Ha a daganat alacsony malignitású, és más régióban nem jelent meg, akkor nincs feltétlenül szükség kemoterápiára, különösen, ha a beteg idős. Ilyenkor elég lehet a limfómás kötőhártyát vagy a szemüreget helyileg kezelni. Ez a daganat nagyon jól reagál a sugárkezelésre, a normál rákoknál leadandó dózis fele-kétharmada elég lehet a gyógyuláshoz. Ha magas malignitású a daganat, vagy több régiót érint, már komoly hematológiai kivizsgálásra is szükség van. Ez esetben már rendszerint nem elég a helyi sugárkezelés, szisztémás, gyógyszeres kezelésre van szükség. Ha a kötőhártya- és könnymirigy-daganatot nem kezelik, akkor előbb-utóbb komoly destrukciót, szövetelhalást és funkcióvesztést okoz. Ez sokkal veszélyesebb, mint a kezelés, amitől a betegek félnek.

A retinoblasztóma kezelése attól függ, hogy ultrahanggal, CT-vel, MR-vizsgálattal, érfestéssel és altatásban végzett szemfenéktükrözéssel vizsgálva látnak-e esélyt arra, hogy a gyerekek látása menthető legyen. Ha a teljes látás nem is, de legalább a fényérzékelés megmenthető, akkor mindenképpen törekedni kell arra, hogy a szem megmaradjon. Ha erre nincs remény, akkor az érzékszervet nem szabad bent hagyni, mert páros szerv lévén egyrészt van esély arra, hogy a másik szem megmeneküljön, másrészt mivel potenciálisan halálos betegségről van szó, nem szabad bent hagyni egy olyan gócot, amelyből a daganat továbbterjedhet. Ilyen esetben a betegek műszemmel élhetnek tovább.

Ha a retinoblasztómát elég korán észlelik, nem szabad meggondolatlanul eltávolítani a szemet, mert ha a betegség genetikailag meghatározott, akkor hamar megjelenhet a másik szemben, és indokolt lehet annak eltávolítása is. Emiatt nagyon fontos annak tisztázása, hogy spontán mutációról van-e szó, vagy öröklött betegségről. Az előbbi esetben megengedhető az egyik szem eltávolítása, de ha a probléma kétoldali, akkor minden konzervatív kezelést - ha korán észlelik, akkor lézeres és radioaktív plakkos kezelést, kemoterápiát - be kell vetni annak érdekében, hogy legalább az egyik szemgolyó menthető legyen. Ha a beteg állapota ennek ellenére rosszabbodik, vagy a betegség kiújul, külső sugárkezelésre is szükség lehet. Ez ritkán fordul elő, mert a gyerekek sugárkezelése nagyon nehéz: mivel nem tudnak kooperálni, altatni és ébreszteni is kell őket. Ez azért gond, mert a kezelést sokszor - akár 15-25 alkalommal - kell kis frakciókban adni, így a miatta történő altatás is nagyon megterheli a szervezetet. A másik dolog, ami miatt a sugárkezelés háttérbe szorul ebben az esetben az, hogy a környező arckoponyacsontok visszamaradhatnak a növekedésben. Persze ma már vannak olyan besugárzási technikák, amellyel célzottabban, a csontokat kevésbé terhelve is lehet adni a sugárkezelést. Ez a módszer azonban még így is csak másodlagos lehet ennél a betegségnél.

A szemgolyó egyik leggyakoribb saját daganattípusa a melanóma, amely a szemfenéken az érhártyában is kialakulhat. Ha korán észreveszik, még szemészetileg is ellátható, viszont ez esetben is ki kell zárni, nem okozott-e daganatos szóródást. Ez azért fontos, mert a szemmelanóma a fokozott erezettség miatt könnyen ad áttétet. A betegség szerencsés esetben az íriszen, vagyis a szivárványhártyán jelenik meg. Ha a sugártestből indul ki és hamar kifelé nő, a szemfehérjén barnás elváltozást okoz. Ebben az esetben hamar észreveszik, műtéttel gyógyítják. Ha hátrébb alakul ki, akkor vagy későn veszik észre, vagy csak a látás romlása miatt fedezik fel. Ilyenkor kisebb műtét vagy lézerkezelés, esetleg sugárkezelés lehet a megoldás. A sugárkezelésnek van egy olyan fajtája, amelynél nem külső sugárkezelő géppel adják az ionizáló sugárzást, hanem közeli besugárzást végeznek. Ennek módja, hogy az ínhártya felől radioaktív anyagot tartalmazó szemészeti applikátort varrnak arra a területre, amely mögött a daganat van. Ezt egy-két napig benntartják, majd egy másik műtéttel eltávolítják.

Ha a szemgolyó daganata áttöri a szemgolyó erős inas hártyáját, akkor betörhet a szemüregbe is. Itt a daganat már sokkal veszélyesebb, emiatt pedig az orvosi beavatkozásnak is agresszívebbnek kell lennie. Ilyenkor már a szemgolyó kivétele sem elegendő, mert ez a daganat már sokkal nagyobb eséllyel ad áttétet a keringésbe és a nyirokrendszerbe. Emiatt a teljes szemüreget ki kell "takarítani". Ez hatalmas különbség, mert ha csak a szemgolyót veszik ki, akkor megmaradnak a szemmozgató izmok, a kötőhártyazsák, a zsírszövet és a kötőszövet nagy része. Ilyenkor akár szemizomra rávarrható, mozgatható műszemet is kaphat a beteg. Ha a szemüreg is érintett, akkor erre már nincs lehetőség.

A szemdaganatok gyógyulási esélyei

Ha a kötőhártya-limfóma alacsony malignitású és csak egy régióra terjed ki, akkor magas, 90 százalék fölötti a gyógyulási esély. Hematológiai szóródás persze előfordulhat, így még ha teljesen nem is gyógyítható meg a beteg, hosszabb távon is jó kezelhető.

A gyerekkori retinoblasztómák korábban 90 százalékban halállal végződtek, ma már 90 százalékban gyógyíthatók. Ritka, hogy valakit annyira későn diagnosztizáljanak vagy annyira súlyos legyen a betegsége, hogy abba belehaljon. Az viszont gyakran előfordul, hogy az érintettek elvesztik látásukat.

A szemet érintő daganatok gyógyulási esélye minden esetben attól függ, mennyire korán fedezik fel a betegségeket.

Szövődmények

A szemészeti daganatok általános szövődménye az áttétképződés és a látás elvesztése lehet.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Bajcsay Andrásnak, az Országos Onkológiai Intézet főorvosának.

Kategória: Szemészeti problémák

Orvost vagy magánrendelőt keresek Szemdaganatok kezelésére! További kérdésem van Szemdaganatok témában
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Dr. Egri Gábor proktológus, sebész, mellkassebész


Kérdezek tőle

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén kevés felhő zavarja majd a sok napsütést, felhősebb tájak inkább csak keleten fordulhatnak elő.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag