Akik hiába várják a hajnalt

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

A világon mintegy 16 millió vak ember él, akik többségükben felnőtt fejjel, valamilyen szembetegség miatt veszítették el látóképességüket, kisebb részben pedig születési sérülés, koraszülöttként elszenvedett ártalom folytán. Mikor beszélünk vakságról?

Orvosi realitás

Az orvosok azt a beteget tekintik teljesen vaknak, aki egyik szemén sem érzékel fényt. Részleges vakság esetén valamennyi fényérzékelése megmarad, de a beteg csak a világost és a sötétet tudja megkülönböztetni, formákat egyáltalán nem vagy csak alig. A WHO azt az állapotot határozta meg a vakság fogalmaként, ha a látásélesség a jobban látó szemen sem haladja meg az öt százalékot, illetve a beteg látótere nem nagyobb, mint húsz fokos. Gyakorlati értelemben vaknak számítanak azok a betegek, akiknek a látásélessége mindkét szemen 0,02 alatt van.

Laikusoknak ennél a tudományos értéknél többet mond az, hogy ebben az esetben a beteg egy méternyi távolságból nem tudja megmondani, hány ujjat mutatnak neki. "Aliglátóknak" nevezik azokat, akiknek a látásélessége 0,02 és 0,04 között van mind a két szemen. "Nagytárgylátók" a 0,04-0,1 közötti látásélességűek, "csökkentlátók", akiknek a szeme 0,1-0,3 látásélességet produkál. Ők körülbelül öt méterről tudják azt a nagyságú betűt elolvasni, amit egy átlagos látásélességű egészséges szem 15-50 méterről olvas. (Ez a beosztás azért fontos, mert az érintettek foglalkoztatását, gyermekkorukban a tanításuk módját, igénybe vehető segédeszközeit stb. ezek az értékek szabják meg.)

Többféleképpen bekövetkezhet

Vakságot okozhat a látórendszer bármelyik elemének betegsége, működési zavara, esetleges hiánya a szem egyes részeitől az agy látásközpontjáig. A látásképtelenség visszavezethető veleszületett problémákra, így például a látókéreg nem megfelelő differenciálódására, vagy egyéb fejlődési rendellenességekre, a rendszer valamely elemének, így a szem és az agy közötti idegpályák hiányára. Bár a makula degenerációnak az időskori változata a gyakoribb, előfordul genetikai örökségként fiatalkori makula elfajulás is. Az élet minden szakaszán előadódhat olyan szembetegség, sérülés, amely a látás teljes elvesztését okozhatja. Ilyen a szürke hályog, ami világszerte a vakság első számú oka, az elhanyagolt, súlyos cukorbetegség, az időskori makuladegeneráció (ami Európában és Magyarországon is a legtöbb vakságot okozza) és a zöld hályognak is nevezett glaukóma. A retinaleválás, és a látószerveket ellátó erek elzáródása vagy trombózisa, ha nem kezelik időben, szintén vakságot okozhat. Nemcsak a szem, hanem az agyi látásközpont is sérülékeny, az agy sérülése miatt is bekövetkezhet látásvesztés.

Jogi vakság

A vakság nemcsak egészségügyi, hanem jogi, társadalmi kategória is. Azzal a céllal határozták meg az ún. jogi vakság fogalmát, hogy meg tudják határozni, ki szorul rá ezen a téren gondozásra, speciális ellátásra, védett munkahelyre - országonként különböző, mi tartozik ehhez a kategóriához. Jogi, társadalmi szempontból vaknak tekintik azt a látássérültet, akinek a látásélessége, minden szóba jöhető orvosi segédeszköz használata mellett is csak tizede egy egészséges szemű emberének.

Ők öt méterről látják ugyanazt a tárgyat olyan élesen, mint amit egy egészséges szemű ember 50 méterről lát. Ezen kívül ismerik a "szakmai vakság" fogalmát is, amely akkor kerül szóba, ha az illető a látásromlása miatt nem tudja már a korábbi munkakörét ellátni (például elveszti olvasásképességét.) A vakság egyik formája a látótér erős beszűkülése is: több ország jogrendje szerint vaknak kell tekinteni azt is, akinek a látásélessége normális ugyan, de a látószöge nem haladja meg a 20 fokot az egészséges szemű ember 180 fokos látószöge helyett.



Pedagógiai szempontok

A látássérült gyermekek számára nagyon nagy jelentőségű az, hogy szemének teljesítőképessége szerint milyen iskolába mehet, képes-e integrált intézményben tanulni, vagy speciális iskolára van szüksége, illetve hogy milyen módon, mely segédeszközök igénybevételével tanítható a legeredményesebben. Pedagógiai szempontból azt a gyermeket tekintik vaknak, akinek a látása az egészségesének a tizedét sem éri el. Közöttük megkülönböztetnek teljesen vakokat és aliglátókat. Az utóbbiak lehetnek csupán fényérzékelők, akik csupán a fény helyét, irányát észlelik, ujjolvasók, akik két méteren belül meg tudják számolni az eléjük tartott kéz ujjait és nagytárgylátók, akik nagy alakú tárgyakat felismernek.

A teljesen vak gyerekeknél az állapotuk hatással lehet a mozgásfejlődésükre, az aliglátóknál kisebb ez a különbség az egészségesekkel szemben. Egyik csoport látásmaradványa sem alkalmas a hagyományos, síkolvasás elsajátítására, így az azzal való ismeretszerzésre sem. Esetükben a megismerés a tapintás és a hallás útján történhet. Speciális intézményben (a vakok iskolájában), a részükre kidolgozott módszerekkel (például a tapintható pontírás) és segédeszközökkel folyik az oktatásuk.

Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag