Légmell tünetei és kezelése

 Dr. Szecsődy Ágnes

 

 Dr. Radeczky Éva

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a légmell?

Ha a mellhártya lemezei közé, azaz a mellhártyaüregbe - a mellkasfal a tüdő vagy a nyelőcső sérülései vagy betegségei folytán - levegő kerül, a két mellhártya közötti, a tüdőt tartó vákuum megszűnik. A tüdő részlegesen vagy teljesen összeesik, légmell (pneumothorax) alakul ki. Következtében különböző mértékben károsodhat a légzés, az oxigénellátás, romolhat a szív koszorúsereinek keringése, heveny keringési és légzési elégtelenség alakulhat ki, amelyek sürgős orvosi beavatkozást kívánnak.

A légmell előfordulása és okai

A mellhártya (pleura) a nagy savós hártyák egyike, amelynek külső, ún. fali lemeze a csontos-izmos mellkasfalat belülről béleli, míg zsigeri lemeze szorosan tapad a tüdőkön. A pleuralemezek zsigeri és fali lemeze között néhány milliliter savós folyadékot tartalmazó rés van (cavum pleurae). Ezt teszi lehetővé légzésnél és erősebb testmozgásoknál a két hártya egymáshoz képesti elcsúszását. Tényleges pleurális üreg akkor keletkezik, ha kóros körülmények között folyadék (savó, genny, vér) vagy gáz (leggyakrabban levegő) kerül a mellhártyák közé. A pleura leglényegesebb szerepe az, hogy segítségével a tüdő szivacsszerű rugalmas szövete a mellkasfal maximális belégzési és kilégzési állapota közötti nagy térfogatkülönbséget követni tudja. A mellhártya lemezei között élettani körülmények között negatív, azaz légköri nyomásnál alacsonyabb nyomás uralkodik: belégzéskor -8 és -12 vízcm (vízcentiméter) között (erőltetett belégzéskor a nyomás akár -50-60 víz cm is lehet), kilégzéskor -4 és 0 vízcm között(erőltetett kilégzéskor akár a légköri nyomásnál sokkal nagyobb, erősen pozitív, +20-+30 nyomás is kialakulhat).

A tüdők zavartalan működése, tágulása csak a légköri nyomásnál kicsit alacsonyabb nyomású közegben tud megvalósulni, ez a szívóhatás tartja a tüdőt kitágult állapotban. A tüdő szivacsszerű, rugalmas szövete könnyen alkalmazkodik a mellkasfal térfogatváltozásaihoz mindaddig, amíg a tüdő külső felszínének a mellkasfal belső felszínéhez viszonyított elcsúszása nem akadályozott. A fali mellhártya által termelt folyadék naponta 1000 ml, amely a zsigeri pleuralemez kapillárisain keresztül szívódik fel.

A mellhártya a kétoldalt elhelyezkedő tüdőlebenyekhez igazodva páros képződmény, két zsákja van, amelyek a szegycsont mögötti áthajlásuknál közel kerülnek egymáshoz, de üregeik nem függnek össze egymással.

A légmell (pneumothorax) többféleképpen osztható fel, a mellhártyaüregben uralkodó nyomásviszonyok, a kóros levegőgyülem kiterjedése és a kiváltó okok alapján.

Egyszerű pneumothorax esetén a mellhártyaűrbe kis mennyiségű levegő kerül, a mellhártyaüregben uralkodó nyomás megegyezik a külső légnyomással vagy annál egy kicsit alacsonyabb.

Nyílt pneumothorax estén a pleuraűr és a tüdő vagy a pleuraűr és a külvilág között valamilyen módon összeköttetés alakul ki. Ekkor gyorsan tud levegő jutni a pleuralemezek közti résbe. Ezekben az esetekben az peuraűrben lévő nyomás megegyezik a légköri (atmoszférikus) nyomással.

Zárt pneumothorax estén a nyomásviszonyok csak kissé változnak az élettanilag normális viszonyokhoz képest.

Különösen veszélyes állapot, ha a létrejött nyílás szelepszerűen működik, ezt nevezik ventill-pneumothoraxnak: Belégzéskor a tüdő vagy a mellkasfal sérülésén át levegő áramlik be a mellüregbe, a nyílás kilégzéskor szelepszerűen záródik. Ennek következtében minden légvételkor egyre több levegő kerül be, és fokozatosan a légköri nyomásnál nagyobb nyomás alakul ki a mellüregben Ezt az állapotot feszülő légmellnek nevezik. Az érintett oldalon a tüdő nem tud tágulni. A két tüdő között elhelyezkedő szervek - a szív, nagyerek, légcső - az ép oldal felé tolódnak, gátlódik a szív telődése a nagyerek felől, és károsodik az ép oldali tüdő légző mozgása is.

A pneumothoraxot feloszthatjuk a pleuraűrbe jutott levegő kiterjedése alapján is:

Komplett légmell (totális pneumothorax) alakul ki, ha az érintett oldalon a tüdő körkörösen összeesik.

Részleges légmell (parciális pneumothorax) esetén a tüdő csak részlegesen esik össze, egyes részei érintkezésben maradnak a mellkasfallal. Ez leggyakrabban korábban lezajlott betegségek - mellhártya-gyulladás - során keletkezett mellhártya-összenövések miatt alakul ki.

Köpeny-pneumothorax estén a levegő csak néhány milliméteres vagy legfeljebb 1-2 cm-es vastagságban alakul ki, a mellkasfallal párhuzamosan helyezkedik el, és gyakran alig okoz tüneteket.

A kétoldali légmell (bilateralis pneumothorax) meglehetősen ritka, de rendkívül súlyos állapot, amikor mindkét mellkasfélben levegő kerül a mellhártya lemezei közé. Leginkább traumás sérülések kapcsán, például magasból leesés során alakulhat ki.

A légmell kialakulásnak három lehetséges módját ismerjük. Kialakulhat spontán, váratlanul, megelőzheti traumás esemény - baleset - vagy orvosi kezelések szövődményeként alakulhat ki.

A spontán kialakuló légmell váratlanul, különösebb bevezető tünetek nélkül alakul ki. Leggyakrabban két életkori csoportban jelentkezik, a 20 és 30 év közöttiek, illetve a 60 és 70 év közöttiek érintettek. A fiatalabb korcsoportba főleg a hirtelen nőtt, nyurga, dohányos férfiak tartoznak, akiknél a tüdőcsúcsokban elhelyezkedő felszínes hólyagokból (bulla) megrepedéséből kerülhet kevés levegő a mellhártya lemezei közé.

Az idősebb korosztályban a spontán légmell másodlagosan, valamilyen korábbi tüdőbetegség - pl. TBC, tüdőtályog, daganat - nyomán alakul ki. Az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint a tüdő kötőszövetének sorvadása. A pleura alatt kisebb nagyobb ún. emphysemás hólyagok keletkeznek, és megrepedésükkel levegő jut a pleuraüregbe.

A traumás pneumothorax nyílt vagy zárt mellkasi sérülésekhez csatlakozhat, sokszor jár egyéb szervek sérülésével. A mellkason áthatoló (szúrás, lövés, nyársalás) vagy tompa erőbehatás sérülést okozhat a mellhártyalemezeken. Gyakran a bordák is törnek.

Az orvosi beavatkozást kísérő pneumothorax keletkezhet szándékos kezelés folytán vagy szövődményként. Előbbire példa a korábban a TBC-s ún. cavarnák összeesését és így gyorsabb gyógyulását célzó mesterséges légmell.

Diagnosztikus vagy terápiás beavatkozások szövődményeként - mellkascsapolás, centrális vénás kanül behelyezése, tüdőbiopsziás mintavétel, nyelőcső vagy légcső endoszkópos vizsgálata során - is előfordulhat a pleurák átlyukadása. A rekeszizom közelében végzett hasi műtétek vagy pozitív nyomású gépi lélegeztetés mellékhatásaként is kialakulhat.

A légmell tünetei

A panaszok nagymértékben változnak a pneumothorax méretétől és a tüdőbetegség kiterjedtségétől függően. A legenyhébb tüneteket legtöbbször az alig egy-kétujjnyi köpeny-pneumothorax, a legsúlyosabb panaszokat pedig a feszülő pneumothorax okozza, amikor a tüdő teljesen összeesett állapotban van, és a mellűri nyomás nagy fokban pozitív. A tünetek az enyhe rosszulléttől a súlyos nehézlégzésig, az életveszélyes légzési elégtelenségig, illetve a keringés összeomlásáig terjedhetnek. Először hirtelen, többnyire nyugalomban fellépő, éles, szúró, késszúrásszerű mellkasi fájdalom, nehézlégzés és esetleg köpet nélküli, száraz köhögés jelentkezik. A fájdalom kisugározhat az azonos oldali vállba, a mellkasba, hasba. Heveny szívkoszorúér elzáródást vagy akut hasi kórképet utánozhat.

Később a tünetek közül - főleg a nem feszülő és a fiatal spontán pneumothoraxos betegeknél - csak a terhelésre jelentkező nehézlégzés maradhat meg, a kezdeti tünetek (a fájdalom és a köhögési inger) teljesen elmaradhatnak, ami félrevezető lehet. A lassan kialakuló pneumothorax mellett a tünetek kevésbé súlyosak, és a megváltozott állapothoz való alkalmazkodás miatt akár el is múlhatnak.

Feszülő légmell esetén és idősebbeknél gyakori, hogy az oxigénszegény vér miatt a koszorú-verőrekben is csökken az oxigéntartalom, elégtelenné válik a szívizom vérellátása. Ilyenkor szív eredetű panaszok is csatlakozhatnak (tachycardia, extrasystolia, akut szívelégtelenség). Ilyenkor jellemző a bőr kékes elszíneződése (cyanosis).

Ritkán a pleurális összenövések felszakadásával vérzés (haemothorax) társulhat a légmellhez.

A légmell diagnózisa

A beteg típusos tünetei - hirtelen szúró mellkasi fájdalom, köhögési inger, nehézlégzés - segítenek a diagnózisban. A beteg mellkas néha előboltosul, és a légzésben elmarad az ép oldalihoz viszonyítva, ezeket azonban csak ritkán látjuk, illetve csak kiterjedt markáns pneumothorax esetén.

Kopogtatással a kisebb fokú légmell esetén az ép tüdőrészek és a légmell felett alig hallható hangkülönbség. Nagyobb légmell esetén mély és hangos, dobszerű kopogtatási hangot lehet hallani. Hallgatózással a beteg oldal lényegében néma, vagy helyenként halk légzés hallható.

A légmell diagnózisa röntgennel felállítható

A légmell diagnózisa röntgennel felállítható


Röntgennel a légmell általában nagyon jól látható. Feszülő légmell estén a szívárnyék kilégzésben az ép oldal felél nyomódott, a tüdő ökölnyi, légtelen.

A légmellhez társuló folyadék-képződés, mely a mellkas alján - álló betegnél -vízszintesen helyezkedik el, kopogtatással a folyadék felett tompa, a légmell felett dobos jellegű hangot ad.

A légmell kórlefolyása

A nem jelentős, kis mennyiségű pneumothorax spontán megszűnhet, amint a levegő a pleuraűrből felszívódik. Nagyobb mennyiségű levegő felszívódáshoz 2-4 hétre van szükség. Minden légmell kialakulását követően pár órával kisebb mennyiségű folyadék is megjelenik a pleuraűrben, de napok alatt fokozatosan nagyobb mennyiség is összegyűlhet, súlyosbítva a tüneteket és fontos szerveket az ellenkező oldalra nyomva.

A szelepszerűen működő, túlnyomásos légmell a gátorüreg szerveit a nem érintett, ép oldal felé nyomhatja. A tüdőkeringés károsodhat, ami esetleg végzetes kimenetelű lehet.

Beavatkozás nélkül, ha a pleurán lévő lyuk elzáródik, és a tüdő nem tágul ki eléggé, néhány hét elteltével a tüdőszövetben hegesedés indul, és többé nem állhat vissza az eredeti állapot. Ezekben az esetekben folyadék gyűlik meg a mellhártyaüregben (ún. hydropneumothorax keletkezik).

A hosszan összeesett állapotban lévő tüdő fogékonnyá válik a fertőzésekkel szemben, és ha a tüdő és a pleuraűr között az összeköttetés állandósul, a mellhártya is könnyen befertőződik, genny jelenik meg (pyothorax, empyema thoracis).

A pneumothorax ismétlődhet, ha a hajlamosító tényezők fennállnak.

A légmell kezelése

A kezelés a légmell súlyosságától és az alapbetegség természetétől függ. Kis kiterjedésű vagy köpeny pneumothorax esetén elegendő a pihentetés, fekvés. A levegő néhány napon belül felszívódik. Nagyobb térfogatú levegő felszívódásához 2-4 hétre van szükség.

Kisebb kiterjedésű légmell esetén tűleszívás (aspiratio) alkalmazható, mely ismételhető, de önmagában ritkán ad tartós eredményt.

A legfontosabb gyógyeljárás a légmell kezelésében a drenázs (thoracocentesis), mely az estek 90%-ban gyógyuláshoz vezet:

A középső hónalj-vonalban, az 5-6. bordaközben vagy a kulcscsont alatt a második bordaközben helyi érzéstelenítés után kis bőrmetszést ejtenek, majd trokáron (hegyes fémcsövön) át megfelelő átmérőjű, oldalnyílásokkal ellátott furulya-drént vezetnek a mellkasba. A drénen keresztül egy-két napig -0,1-0,2 atmoszféra nyomással szívják, amíg az áteresztés (levegőürülés) meg nem szűnik, és a tüdő nem tágul ki, majd a cső eltávolítható.

Műtét (thoracotomia) a választandó eljárás, ha pár napos szívókezelés hatására sem tágul ki a tüdő, vagy a behelyezett drénen keresztül 24 órán át is viharos a levegő-áteresztés, ha jelentős mennyiségű vér is távozik a szívással, vagy ismétlődő esetről van szó.

Műtét során a mellkasfali izmokon áthatolva a bordákat szétterpesztve jutnak a mellüregbe, ahol a légáteresztés helyét látják el.

A légáteresztést zárhatják a pleuralemezek kémiai szerekkel történő "összeragasztásával" is, - újabban úgynevezett szöveti ragasztókkal, (kémiai pleurodesis) -, melyeket a drénen keresztül juttatnak a pleuraüregbe. Ott gyulladást keltenek, ami miatt összenövés alakul ki a két mellhártyalemez között.

Egyre terjedőben van egy sokkal kisebb beavatkozást jelentő sebészeti eljárás, a videothoracoscopia (VATS-video Assisted Thoracoscopic Surgery): 2-3 cm-es bőrmetszésen keresztül száloptikás videokamerát vezethető a mellüregbe. Amennyiben láthatóvá vált a tüdőn lévő sérülés, további 2-3 metszésen keresztül operációs műszerek vezethetők be, és speciális varrógép segítségével elvarrják, eltávolítják a beteg terület. A műtét nem végezhető minden esetben, korábbi összenövések esetén például kizárt.

A légmell gyógyulási esélyei

A spontán pneumothoraxos betegek mintegy felében a betegség ismételten jelentkezik. Tanácsos a dohányzás elhagyása, valamint kerülni kell a magaslati levegőn való tartózkodást, a légi utazást nem túlnyomásos fülkében, a sportok közül a búvárkodás kerülendő. A betegeken esetleg műtét segíthet.

Hasznos tudnivalók

A drámai tünetekkel jelentkező feszülő légmell esetén a gyors beavatkozás életmentő lehet. Elsősegélyként a középső hónalj vonalában vagy a kulcscsont alatt a második bordaközben beszúrt injekciós tű átmeneti nyomáscsökkenést eredményezhet, s így a beteg alkalmassá válik a kórházba szállításra, ahol végleges ellátása megtörténhet.

Ha az injekciós tű végére levágott végű gumikesztyű-ujjat kötünk, akkor még kedvezőbb feltételeket biztosítunk, mert a levegő a köhögéskor eltávozik a mellüregből, de a külvilág felől nem kerül vissza, azaz szelepként működik. Ez az eljárás azonban egészségügyi elsősegélyben jártas szakember kezébe való.

Kategória: Tüdő- és légúti megbetegedések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Légmell kezelésére! További kérdésem van Légmell témában
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +20 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a reggeli párásság megszűnik, a köd is fokozatosan ritkul, de közben északnyugat felől megnövekszik a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag