A svájci permafrosztfigyelő hálózat, a PERMOS az Alpok 15 pontján végez hőmérsékletmérő fúrásokat. E mérések alapján kimutatható, hogy az összes mérőhelyen emelkedett a hőmérséklet. A 3400 méteres Corvatsch-csúcson, Graubünden kantonban például 10 méter mélyen 1 Celsius-fokkal emelkedett a permafroszt hőmérséklete a mérések 32 évvel ezelőtti kezdete óta, 20 méter mélyen pedig fél fokkal. A talaj azon felső rétege, amelynek hőmérséklete nyaranta nulla fok fölé emelkedik, több méterrel vastagabb lett a fúrások helyén, és jelentősen nőtt a permafroszt víztartalma is.
A permafroszt felmelegedésének oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet a svájci kutatók szerint. Közlésük szerint "különösen forró" volt 2013, 2015, 2017, 2018 és 2019 nyara . A hálózat, amely 20 éve végez országosan rendszeres méréseket, azt is megállapította, hogy gyorsul a sziklagleccserek mozgása, a kőtömbökből és jégből álló képződmények immár évente több métert haladnak előre, míg a mérések kezdetén, az 1990-es években még csak évente néhány decimétert mozogtak. A PERMOS szerint ezek a jelenségek erősödtek az elmúlt évtizedben.
Svájc felszínének 5 százalékát borítja állandóan vagy tartósan fagyott talaj, elsősorban 2500 méteres magasság felett. A permafroszt olvadása növeli olyan természeti csapások kockázatát, mint a sziklaomlások vagy a földcsuszamlások. A 2000-ben alapított PERMOS - a világ első nemzeti permafrosztfigyelő szolgálata - rendelkezik a világ legnagyobb és leghosszabb időre visszatekintő, több mint 30 évet lefedő adatbázissal a hegyvidéki permafroszt vonatkozásában.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: