Az elmúlt két évtizedben a kutatók fokozott figyelemmel kísérték a fluorozott szénhidrogének (HFC) egyik legismertebb típusának, a HFC-23-nak a légköri koncentrációját. Ennek a gáznak nagyon kis mértékű az ipari felhasználása, ugyanakkor nagy mennyiségben kerül a levegőbe egy másik, a fejlődő országokban a hűtőrendszerekhez használt kemikália előállítása során.
Nagy a baj
A HFC-23 magas légköri koncentrációja miatti aggodalom oka, hogy erősen üvegházhatású gázról van szó, amelyből ha egy tonnányi a levegőbe kerül, az több mint 12 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásának felel meg. Öt évvel ezelőtt a világ akkori két legnagyobb HFC-23 kibocsátójának tartott India és Kína bejelentette, hogy csökkenti azoknak a gyáraknak kibocsátását , amelyek ezzel a gázzal dolgoznak. Két évvel később aztán, 2017-ben mindkét ország arról számolt be, hogy csaknem teljesen beszüntették a HFC-23 emisszióját. Az intézkedések után a kutatók arra számítottak, hogy a HFC-23 globális kibocsátása csaknem 90 százalékkal csökken 2015 és 2017 között. Így az említett gáz légköri koncentrációjának emelkedése is megtorpant volna. A mostani eredmények szerint azonban a HFC-23 légköri koncentrációja nemhogy nem csökkent, hanem rekordütemű emelkedést mutatott.
Nem tudják, miért növekszik
Ez a gáz hatással lehet az ózont bontó anyagok kibocsátásának korlátozására létrejött Montreali Jegyzőkönyvre is. Az azonban rejtély, hogy miért emelkedik a várt csökkenés ellenére a gáz globális kibocsátása. 2016-ban a nemzetközi egyezmény támogatói aláírták az úgynevezett kigali módosítást, amelynek célja - az ózonrétegre káros CFC-k (telített freonok) és HCFC-k (telítetlen freonok) helyett bevezetett - fluorozott szénhidrogének globális felhasználásának és termelésének csökkentése.
Noha Kínát és Indiát még nem köti ez a módosítás, a 2017-ben bejelentett kibocsátás-csökkentésük azonban összhangban volt a kiegészítés célkitűzéseivel - ismertette Kieran Stanley, a tanulmány vezető szerzője. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy a tanulmány eredményei szerint nagyon valószínű, hogy Kínának nem sikerült olyan mértékben csökkentenie a HFC-23-kibocsátását, ahogy azt állította. "További mérések hiányában pedig abban sem lehetünk biztosak, hogy India képes volt megvalósítani a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására hozott programját" - fűzte hozzá a szakember.
