Az új technológiák, a digitalizáció, a globalizáció és a lakosság elöregedése megváltoztatja a rendelkezésre álló munkahelyek mennyiségét és minőségét, így más szaktudásra lesz szükség az adott munkahelyek betöltéséhez. Létfontosságú, hogy a változások által érintett munkavállalók nagyobb lehetőséget kapjanak szakértelmük fejlesztésére vagy átképzésre ahhoz, hogy az ő jövőjük is biztosított legyen, alkalmazkodni tudjanak a munka világának jövőjéhez - mutattak rá az OECD szakértői a tanulmányban. A szakértők értékelése szerint Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, amelyeknek sürgősen javítaniuk kell felnőttképzési rendszerüket: több pénzt kell ráfordítani, és több embert is kell bevonni az oktatásba.
A felnőttek fele nem akar tanulni
A közelmúltban elvégzett elemzések tanúsága szerint ha a legfejlettebb technológiák széles körben elterjednek, a munkahelyek 14 százalékát teljes egészében automatizálják a jövőben, további 32 százalékát pedig valószínűleg jelentősen átalakítják a vizsgált 32 OECD-tagállamban. Hogy az egyes emberek, vállalatok és gazdaságok milyen mértékben részesülnek a változások előnyeiből, nagy mértékben függ attól, hogy az adott országok felnőttoktatási rendszere mennyire felkészült arra, hogy segítsen fenntartani és fejleszteni a munkavállalók képességeit és tudását.
Az adatok azt mutatják, hogy számos ország nem készült fel megfelelően a kihívások kezelésére. Jelenleg a felnőttek 40 százaléka vesz részt oktatásban és képzésben , a legkisebb mértékben éppen a leghátrányosabb helyzetűek. Az alacsony képzettségű emberek mindössze 20 százaléka, a jól képzetteknek viszont 58 százaléka ül újra iskolapadba. A hátrányos helyzetű csoportokba tartoznak az idősebbek, az alacsony keresetűek, az idénymunkások és a munkanélküliek is.
A folyamatok által leginkább veszélyeztetett munkavállalóknak csak 40 százaléka tanul, míg az alacsony kockázatú munkavállalóknál ez az arány 59 százalék. A probléma egy része abból adódik, hogy hiányzik a motiváció az oktatásban való részvételhez. Az OECD-tagállamokban élő felnőttek nagyjából fele nem akar tanulni, további 11 százalék pedig tanulna, de nem teszi, mert nincs rá ideje vagy pénze, vagy éppen a munkáltatója nem támogatja.
A munkaerőpiachoz kell igazítani az oktatást
Az elemzők hangsúlyozták, hogy fontos a felnőttképzés jó minősége, amely a munkaerőpiaci szükségleteknek megfelelő szakértelemmel ruházza fel a résztvevőket. A kötelező képzések, mint például a foglalkoztatás-egészségügyi és biztonsági tanfolyamok, az európai országokban a szakképzésre fordított órák 20 százalékát viszik el. Bár ezekre valóban szükség van, ki kell egészíteni olyan tanulási lehetőségekkel, amelyek révén a felnőttek fejleszthetik szakértelmüket, hogy ezáltal meg tudják őrizni munkahelyüket vagy előre tudjanak lépni szakmai pályafutásukban.
Az OECD ajánlásaiban egyebek között arra szólította fel tagállamait, hogy javítsák a lefedettséget és az integrációt a felnőttkori tanulás előnyeinek bemutatásával, célzott támogatást nyújtva az alacsony képzettségűeknek, a munkanélkülieknek, a bevándorlóknak és az idősebbeknek. Emellett igazítsák jobban a munkaerőpiaci igényekhez az oktatási programokat, javítsák a képzések minőségét és hatékonyságát. Biztosítsák a felnőttképzés megfelelő állami finanszírozását és adópolitikai eszközökkel ösztönözzék hozzájárulásra a munkáltatókat, valamint anyagi támogatással és fizetett szabadsággal buzdítsák tanulásra az egyéneket.
