A 2020-ban világjárványt okozó koronavírus sokaknál hosszú távú tüneteket okozott. A hosszú Covid, vagy long Covid néven is ismert szindróma változatos módon jelentkezhet: mindeddig több mint 200 különböző panaszt hoztak vele kapcsolatba. Megfigyelések alapján jóval nagyobb arányban okoz problémát a nőknél - hogy miért, arra egy friss kutatás próbált választ találni, amelyet a Science Alert is szemlézett.
Hosszú Covid: gyakoribb a nők körében
Nagyon eltérő statisztikai adatok vannak arról, hány embert érinthet a hosszú Covid, a tünetekkel ugyanis sokan nem fordulnak orvoshoz, illetve más, szezonális megbetegedés panaszait is annak hihetik az elszenvedői. Becslések szerint a Covid-19 miatt megbetegedett emberek nagyjából 5%-a küzd hosszú hónapokkal az első tünetek megjelenését követően is bizonyos panaszoktól. A legtöbb ember az alábbi panaszokról számol be hosszú idővel azután is, hogy elméletileg már meggyógyult:
- Fáradtság, alvászavarok;
- Szédülés;
- Fejfájás;
- Szaglásvesztés, érzékelési zavarok.
Egy közelmúltban végzett tanulmány azt is megállapította, hogy a nőknél sokkal nagyobb a kockázata a hosszú Covid kialakulásának, mint a férfiaknak. A JAMA Network Openben megjelent tanulmány 12 276 felnőttnél vizsgálta a betegség hónapokig húzódó tüneteinek típusait és előfordulását. Mindegyik résztvevő legalább hat hónappal korábban átesett a Covid-19-en, egy kérdőív kitöltésével pedig számot adtak aktuális panaszaikról, lehetővé téve a kutatók számára a hosszú Covidban szenvedők azonosítását. Olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az oltottság, életkor, nem és az esetleges társbetegségek.
Eredményeik azt mutatták, hogy a nőknél 31%-kal nagyobb az esélye a hosszú Covid kialakulásának, mint a férfiaknál. Érdekes módon a fiatal felnőttek körében (vagyis a 18-39 közötti korcsoportban) alig volt különbség a nemek között, 40 éves kor felett azonban jelentősen megnőtt a nők körében a hosszú Covid előfordulása. A tünetek súlyossága tekintetében azonban már a férfiak jártak rosszabbul, elhúzódó panaszaik súlyosabbak voltak, mint a nőknél jelentkezők.
Pontos válaszuk a kutatóknak sincs arra a kérdésre, hogy miért ennyivel gyakoribb a hosszú Covid a nők körében. Azt feltételezik, hogy az immunrendszer fertőzésre adott reakcióiban rejlik a válasz, ami eltérő lehet a két nem esetében. Az immunrendszer nyiroksejtjei, az úgynevezett B-limfociták aránya magasabb a hosszú COVID-ban szenvedő emberekben, az idősebb nőknél pedig már a fertőzés előtt is nagyobb arányban találhatók ezek a sejttípusok, ami egy lehetséges magyarázatot adhat a hosszú Covid gyakoribb előfordulására. Továbbá az ösztrogén hormonnak is jelentős szerepe van az immunrendszer szabályozásában, és hosszabban taró, fokozott immunválaszt vált ki a szervezetben. Emiatt is érezhetik azt a nők, hogy tüneteik hosszabb ideig elhúzódnak.
