A négy legfontosabb elvárás a hazai páciensek részéről: az e-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztása, az online időpontfoglalás, valamint a távkonzultáció. A legtöbben az e-receptet és az online időpontfoglalást használják a gyakorlatban, míg a megkérdezettek közel fele kipróbálná a távvizitet, és szívesen venné, ha orvosa ajánlana neki hiteles weboldalakat és applikációkat – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek 70 százaléka ma már elképzelhetetlennek tartja a mindennapi orvoslást az egészségügy digitalizációja nélkül. Így terjed az e-recept, az online időpontfoglalás használata, de egyre többen veszik igénybe az okosórák, a különböző egészségügyi applikációk, a távvizitek, a telemedicina kínálta szolgáltatásokat is.
A betegek mellett az orvosok is aktív felhasználói az új megoldásoknak, több mint 90 százalékuk napi rendszerességgel használja munkájához az internetet, négyötödük rendszeresen ajánl pácienseinek egészségmegőrzésre ösztönző, preventív weboldalakat, közel felük pedig ezzel kapcsolatos applikációkat, közösségimédia-forrásokat is. A világháló egyébként is a betegek tájékozódásának legfontosabb forrása, de nem csak az általános oldalak: a válaszadók harmada rendszeresen böngészi az orvosi oldalakat és a szakmai folyóiratokat is.
Fókuszban a mesterséges intelligencia
A digitális megoldások és technológiák folyamatos fejlesztése kiemelkedő szerepet játszik az új terápiák megtalálásában, a betegségek előrejelzésében, mérésében és megelőzésében egyaránt. Egyre több vállalat gondolja így, a Biogen a többi között személyre szabott eszközöket nyújt a betegek, orvosok számára több terápiás területen is. A digitális terápiás eszközökről, valamint az orvosi eljárások során alkalmazható VR-technológiáról dr. Kókai-Nagy Ákos, a cég magyar leányvállalatának ügyvezetője beszél majd november 22-én a 3. Digital Health Summit konferencián, amelynek központi témája ezúttal a mesterséges intelligencia az egészségügyben.
Az elmúlt időszak technológiai forradalmának vívmányai – az információkeresés és meg-osztás, a digitális eszközök használata – mellett kulturális átalakulásnak is szemtanúi lehetünk: megváltozik az orvos-beteg kapcsolat, a döntéshozatal, a teljes egészségmenedzsment folyamata. A digitális megoldások használata a számos előny mellett természetesen kérdéseket, problémákat is felvet. A Hungaropharma meghívására érkező Bernd Grabner, az osztrák Jacoby GM Pharma képviseletében például azt mérlegeli majd, vajon mekkorák az adatvédelmi problémák és az érzékeny adatokkal való esetleges visszaélések okozta potenciális veszélyek a big data elemzés és a nagyobb hatékonyság előnyeivel szemben.
Érdekes kérdés az is – tekintettel a központosított megközelítésre és a meglévő adattárakra –, hogyan tudnak a gyógyszeripari vállalatok, az egészségügyi szolgáltatók és a kormányzati szereplők összefogni, hogy a magyarországi adatokban rejlő hatalmas potenciált felszabadítsák az egészségügyi rendszer és a betegellátás javítása érdekében. Erről beszélget majd többek között Kuuno Vaher, az AstraZeneca közép-európai klaszter igazgatója és Matt Zeller, a Novartis Hungária ügyvezetője.
A már többször említett adatok egyébként is aranyat érnek, a Transzlációs Medicina Kutatóközpont (TMKK) nemzetközi partnerség keretében vizsgálja a COVID-19 relevanciájú ellátási és klinikai adatokat. Az eredményekről prof. dr. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója számol majd be. Az eddigi elemzések a betegség és szö-vődményei szerinti kockázati betegcsoportok azonosításán túl, adott kezelési stratégia és terápia hatékonyságának és eredményességének, illetve egyes beteg- és betegségparaméterek biológiai és genetikai elemzésének mélységéig terjednek.
A mesterséges intelligencia szintén egyre nagyobb teret nyer, nem csak elméletben, de gyakorlatban is vannak már jó példák – állítja prof. dr. Csabai István, az ELTE TTK oktatója. A XIX. század beköszöntével szinte egy csapásra számos olyan vizsgálati módszer – CT, MRI, nagy felbontású digitális mikroszkópok, genetikai szekvenálás – vált elérhetővé, amelyek rendkívüli adatbőséget hoztak. Ezek mellett a magyar állami egészségügy digitális megoldásairól és innovációs képességéről Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője és Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója is kifejti az álláspontját a rendezvényen.
