Az új koronavírus miatt a közösségi távolságtartásra különféle ajánlásokat adtak ki és intézkedéseket hoztak szerte a világon. De lehetséges, hogy ezügyben még nem tudunk, és így nem is tettünk eleget. Lydia Bourouiba, az MIT-n évek óta kutatja a kilégzés (beleértve a köhögés és tüsszentés) dinamikáját. Megállapította, hogy a kilégzések gáznemű felhőket eredményeznek, amelyek képesek 8 méternél is nagyobb távot megtenni. Ez az eredmény hatással lehet a COVID-19 világjárvány idején szükséges viselkedésre, amelyben a minimális közösségi távolságtartást a WHO egy méterben, a CDC 6 lábban (183 cm) a magyar ajánlások mintegy másfél méterben, határoztak meg.
"Sürgősen felül kell vizsgálni a WHO és a CDC által jelenleg alkalmazott iránymutatásokat a védőfelszerelés igényéről, különös tekintettel a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozókra" - mondta Bourouiba az USA Today -nek.
Nem csak a nagy cseppek számítanak?
A Bourouiba kutatása jobb intézkedéseket szorgalmaz az egészségügyi szakemberek védelmére, és nagyobb távolságtartásra szólítja fel a fertőzött embereket, akik köhögnek vagy tüsszögnek. Szerinte a jelenlegi iránymutatások arra épülnek, hogy a vírusokat "nagy cseppek" hordozzák, és ezek a nagy cseppek csak bizonyos távolságot tehetnek meg. A kutató cikkét a múlt héten a Journal of the American Medical Association (JAMA) lapban publikálta, amelyből kiderül, hogy a maximális kilégzési sebesség elérheti a 33-100 láb/másodperc (azaz kb. 10-30 m/s) sebességet, és "a jelenleg alkalmazott műtéti és N95-maszkokat nem tesztelték a légzéskibocsátás e lehetséges tulajdonságai szempontjából".
"Az a gondolat, hogy a cseppek beleütköznek egy virtuális falba, és ott megállnak, azon túl pedig biztonságban vagyunk, nem igazolódott a kutatásban, és nem alapozzák meg olyan bizonyítékok sem, amelyek a COVID-19 átviteléről a kezünkben vannak" - jelentette ki a kutató. Bourouiba azt állítja, hogy a legkülönfélébb méretű cseppecskéket hordozó "gáznemű felhőt" bocsátunk ki, amikor köhögünk, tüsszentünk, vagy más módon kilégzünk. A felhő terjedését pedig csak részlegesen enyhíti, ha a könyökhajlatunkba tüsszentünk vagy köhögünk. "A folyadék viselkedésének legfontosabb jellegzetessége, amit a kilégzéseknél felfedeztünk, hogy a kibocsátott gáznemű felhő bármilyen méretű cseppet hordozhat, nem pedig nagy vagy kicsi cseppeket, ahogy ezt az aeroszoloknál látjuk" - mondta.
"Számomra nem az a kérdés, hogy a kórókozók milyen messzire tudnak eljutni, hanem az, hogy milyen messzire utazva őrzik meg a fertőzőképességüket , és hol a határ, ahonnan már nem fenyegetnek. Minél kisebbek a csírarészecskék, annál alacsonyabb annak a kockázata, hogy megfertőzhetik azokat, akik belélegzik őket az orrukon vagy szájukon át" - mondta Paul Pottinger, a washingtoni egyetem orvosi karának infektológus professzora a USA Today-nek. Azaz szerinte továbbra is kérdéses a távolság, amelyen belül a koronavírus hatékony.
Nem elég egy vírus a fertőzéshez
A professzor úgy gondolja, hogy a koronavírus a legnagyobb veszélyt valójában a nagyobb cseppekben utazva jelenti. Azok a cseppek a veszélyesek, amelyek majdnem úgy záporoznak, mint az esőben egy tüsszentés után. Ezek a cseppek pedig elég nagyok, hogy a gravitáció komolyabb hatással legyen rájuk. Általában körülbelül 1,8 méteren belül esnek a földre azután, hogy elhagyták a fertőzött személy testét. Ebből származik a hat lábas (183 centiméteres) szabály.
A WHO reagált az új kutatási eredményre, s közölte, hogy gondosan figyelemmel kíséri e kritikus témával kapcsolatban felmerülő új bizonyítékokat, és ezeknek megfelelően frissítik tudományos ismertetőjüket. Hozzátették, hogy a szervezet üdvözli a modelltanulmányokat, és több modellező csoporttal is együttműködnek.
Ha a koronavírus 8 méteren túl is hatásos lenne, ahogyan Bourouiba állítja tanulmányában, akkor Pottinger szerint több embert fertőzne meg. A fertőzéshez bizonyos számú egyedi vírusnak ( virionnak ) kell megvetnie a lábát egy ember szervezetében ahhoz, hogy a fertőzési folyamat elindulhasson. "Még nem tudjuk pontosan, mi ez a szám, de valószínűleg több, mint egy vírus. Ha az átvitel valóban nagyon hatékonyan történne légi úton, akkor mindenki tudná, hogy ez igaz, mert mindenki fertőzött lenne. Ezért nem valószínű a nyolcméteres hatótávolság" - állapította meg a washingtoni professzor.
Bourouiba azonban arra figyelmeztet, hogy miközben senki sem tudja megmondani, hogy egy adott távolságon belül mennyi vírus lehet, az tény, hogy nincs elég védőeszköz az egészségügyi dolgozók számára sem, és egyelőre nincs elég lélegeztetőgép sem a betegeknek. Ezért amíg ez nem változik, addig nem lehetünk elégé elővigyázatossak a védekezés ben.
