Magas vérnyomás: mit mond az orvos a betegnek?

Nem csak hazánkban az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma a megfelelő étrend és életmód – illetve szükség esetén gyógyszeres kezelés – mellett kontroll alatt tartható a magasvérnyomás-betegség. Az orvos feladata a diagnózis felállításán túl, hogy a beteg tudtára adja: elsősorban maga tehet egészsége jobbá tételéért.

Már az orvos láttán is nő a vérnyomás

Dr. Szebényi Attila háziorvos kiemelte: első lépésként azt a legfontosabb megállapítani, hogy valóban tartós-e a magas vérnyomás, vagy csak az orvosi vizsgálatnak tudható be. „Stresszhelyzetben teljesen természetes a magas vérnyomás, egy Forma 1-es pilótának a rajt előtt 200 feletti értéket mutatna a műszer, ami adott helyzetben érthető és normális dolog. A szakirodalom fehérköpeny-hipertóniának nevezi azt, amit a mérés eredményébe is bele kell kalkulálni. Már a legáltalánosabb vizsgálaton is stressz éri a beteget, ami magas vérnyomást eredményez. A mérvadó így az, amit otthon, nyugodt körülmények között mér magának” – hangsúlyozta a háziorvos.

Magas vérnyomásra utaló tünet lehet a szapora szívdobogás és mellkasi fájdalom, az ok nélküli izzadás, a rossz térérzékelés miatti egyensúlyzavar vagy a rendszeresen visszatérő, lüktető fejfájás. Ezen tünetek ugyanakkor számos másik betegség előfutárai lehetnek, ha tapasztalja önmagán, tanácsos orvoshoz fordulni! A kezelést nehezíti, hogy sokan egyszerűen nem is tudnak róla, hogy érintettek a betegségben. Tünetei – mint például a visszatérő fejfájás, kipirult arc, vagy a gyakori szédelgés – rendkívül általánosak akár a normális tartományban mozgó vérnyomás esetén is, így sokan csak a kötelező orvosi vizsgálatok során akadnak fenn a rostán. „A magasvérnyomás-betegség rendkívül alattomos dolog, mert közvetlen panaszt nem okoz, a szervezetben mégis komoly megbetegedésekhez vezethet. Fontos ezért tisztázni a pácienssel, hogy kezeletlenül milyen következményei lehetnek, illetve miért is kell komolyan venni a diagnózist” – tette hozzá Szebényi Attila.

Fontos az orvosnak letisztázni a magas vérnyomás okát is, vagyis hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniával kell-e számolni. Az elsődleges hipertóniát egyszerre több tényező alakítja ki, míg a másodlagos hipertónia esetében egy azt kiváltó kórfolyamat áll a háttérben, melynek kezelésére is feltétlenül szükség van. „Elhízott, tartósan ülő munkát végző beteg esetén komoly életmódbeli változást kell szorgalmazni, a páciens tudtára kell adni, hogy csak rajta múlik, hogy változik-e az állapota” – mondta el a háziorvos. Az idősebb, sok évtizede bevett életmódot és étrendet követő emberek esetében jóval nehezebb változásra sarkallni a pácienst, a vaskalapos szemlélet gyakran áttörhetetlennek bizonyul, de ha a beteg nem akar meggyógyulni, az orvos sem tehet sokat.

A reakciótól függően természetesen a beteget is meg lehet nyugtatni, hogy nem halálos betegségről van szó – illetve csak akkor lehet halálos, ha nem törődik vele -, megfelelő önfegyelemmel és tudatos életvitellel sokat javíthatnak az állapotukon. „Az utóbbi néhány évben szerencsére javulás állt be a szív- és érrendszeri megbetegedések, így a magasvérnyomás-betegség esetében is, melyben jelentős szerepe van az egészséges életmódot hirdető tömegkommunikációnak. Össztársadalmi felelősség az érintettek számának csökkentése” – emelte ki Szebényi Attila.

Sorozatunk további részeit itt olvashatja el: Mit mondjon az orvos a betegnek, ha kiderült, hogy rákos? Észrevétlenül teszi tönkre a szervezetet a cukorbetegség