A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19 betegséggel kapcsolatos legnagyobb hazugságot mára látványosan megcáfolta az élet. Ez arról szólt, hogy a betegséget ázsiaiak terjesztik, és migránsok hurcolhatják szét a világon. A vírus - ahogy ezt a vesztegzár alá helyezett Diamond Princess luxus óceánjárón történt megbetegedések, vagy a járvány olaszországi kibontakozása is mutatta, - bármilyen emberről átterjedhet egy másikra, és repülőgéppel közlekedő turisták, illetve üzleti ügyekben utazók segítségével terjedt el globálisan. Jobb a tényekkel szembenézni, amiben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hamis mítoszokról, és rossz megoldásokról szóló listája is segít.
1. mítosz: A kézszárítók elpusztíthatják az új koronavírust.
Szó sincs róla. A kézszárítók nem hatékonyak az új koronavírussal szemben. A COVID-19 elleni védekezés legjobb módja a gyakori kézmosás (vagy alkoholos kézfertőtlenítő használata), majd papírtörlő vagy meleg levegő segítségével való kézszárítás.
2. mítosz: Az ultraibolya fertőtlenítő lámpa elpusztíthatja a koronavírust.
Az igaz, hogy egyes kórházak a különféle felületeken megtapadó mikrobák ellen ultraibolya fényt használnak - például a műtőkben vagy a laboratóriumokban -, de a WHO szerint az UV-lámpákat soha nem szabad a kéz vagy a bőr sterilizálására használni, mivel bőrirritációt okozhatnak.
3. mítosz: A hőszkennerek hatékonyan kiszűrik a koronavírussal fertőzött embereket.
Igaz, hogy kiszűrhetik a betegek egy részt. A hőszkennerekkel azonban csak a lázas embereket lehet megtalálni, akiknek magasabb a testhőmérsékletük a normálisnál. A láz egyrészt nem csak a COVID-19 miatt szökhet fel, másrészt a koronavírussal megfertőzött személyek a lappangási idő alatt (ami 2-10 nap) még nem mutatnak tüneteket, azaz hőmérsékletük is normális marad. Fontos megjegyezni, hogy több kórokozó, például a jól ismert influenza is a COVID-19-hez hasonló tüneteket okoz. Ezért engedik ki a karanténból azokat a lázas betegeket, akiknél nem igazolódik, hogy az állapotuk a koronavírus miatt alakult ki.
4. mítosz: Ha az egész testünket bepermetezzük alkohollal vagy klórral, az elpusztíthatja a koronavírust.
Az alkohol és a klór permetezése kiváló módszer a felületek fertőtlenítésére, de a vegyi anyagok külső használata nem fogja megölni a vírust, ha valaki már elkapta a fertőzést. Ráadásul az ilyen anyagok irritálhatják a szem és a száj nyálkahártyáját , és (bár ez a kisebb veszély) kárt tehetnek a ruházatban.
5. mítosz: Nem biztonságos Kínából levelet vagy csomagot kapni.
A WHO szerint ez egyszerűen nem igaz. Már korábbi vizsgálatokból kiderült, hogy a koronavírusok közel sem élnek meg annyi ideig a tárgyakon, ameddig egy levél vagy csomag megérkezik Kínából Európába.
Ez a fajta gondolkodás azért is káros, mert hozzájárul országok, népek, kisebb populációk megbélyegzéséhez, s ez nem segít a járvány leküzdésében. A megbélyegzés ugyanis arra kényszerítheti az embereket, hogy elrejtsék a betegségüket, megakadályozza, hogy a rászorulók azonnal egészségügyi ellátást kapjanak, és visszatartja őket az egészséges, normális viselkedéstől. Mindez súlyosabb egészségügyi problémákhoz és a fertőzés terjedésének fenntartásához vezethet a WHO szerint.
6. mítosz: A házikedvencek terjeszthetik tovább a koronavírust.
Noha a házikedvencek elvben valóban terjeszthetik a koronavírus bizonyos formáit, a WHO megerősítette, hogy jelenleg nincs bizonyíték, ami arra utalna, hogy a hobbiállatokat képes lenne megfertőzni a SARS-Cov2 kórokozó , így arra sincs, hogy tovább terjeszthetnék a COVID-19 betegséget.
A szervezet szakértői azonban hangsúlyozzák, hogy a háziállatokkal való érintkezés után mindig fontos szappanos vízzel kezet mosni. Ezzel hatékonyan védekezhetünk a különféle veszélyes mikrobák, például az E.coli és a Salmonella baktériumok ellen, amelyek az állatokról könnyen átkerülhetnek az emberre.
7. mítosz: A tüdőgyulladás elleni oltások megvédhetnek a koronavírus ellen is.
Jelenleg nincs olyan oltás, amely védene a SARS-Cov2 koronavírus ellen. Ez a vírus annyira új és különleges, hogy saját oltást kell kifejleszteni ellene. Habár a kutatók megkísérlik, hogy a lehető leggyorsabban elérhetővé tegyék, a hatékony és biztonságos vakcina előállítása hosszabb folyamat, így korántsem biztos, hogy bevethető lesz a mostani járvány ideje alatt.
Attól azonban, hogy a legúti megbetegedések elleni létező oltások nem akadályozzák meg a COVID-19 kialakulását, még fontos beadatni őket, hiszen azok a betegségek, amelyek ellen megszülettek, nagyon is léteznek és veszélyesek.
8. mítosz: Az orr rendszeres sóoldatos átöblítése segít megelőzni a koronavírus-fertőzését.
Noha az orr sóoldatos öblítése segíthet, hogy gyorsabban gyógyuljunk ki a náthából, de arra nincs semmiféle bizonyíték, hogy ez bármennyire is hatásos volna a légúti megbetegedések, például a COVID-19 ellen. Az orröblítésnél azonban mindig meg kell győződni róla, hogy steril eszközt, illetve folyadékot használunk-e, különben mi magunk okozhatunk valamilyen fertőzést.
9. mítosz: A fokhagyma fogyasztása segíthet megakadályozni a koronavírus-fertőzést.
A fokhagyma elég büdös és olykor csípős az emberi érzékszervek számára, de a mikrobák máshogyan döntenek arról, hogy mi a riasztó a számukra. Ugyan a fokhagymának van antimikrobiális tulajdonsága , de a WHO szerint a jelenlegi járvány során nem találtak rá bizonyítékot, hogy lenne bármilyen gyógynövény, amely védelmet adna a koronavírus ellen.
10. mítosz: A szezámolajjal való kenegetés megakadályozhatja a koronavírus bejutását a szervezetbe.
A WHO szerint (akár az egész) test szézámolajjal való bedörzsölése biztosan nem tartja távol a koronavírust. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy vannak olyan kémiai fertőtlenítőszerek, amelyek elpusztíthatják a SARS-Cov2-t a különféle felületeken, így a bőrünkön is, de vegyszereket a bőrre kenni kifejezetten veszélyes lehet. A vírus ellen ugyanis olyan anyagok hatásosak, mint a hipó- és egyéb klór alapú fertőtlenítőszerek, az éteres oldószerek, a 75 százalékos etanol, a perecetsav és kloroform.
11. mítosz: Az új koronavírus csak az idősebb embereket betegíti meg.
Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet válogatás nélkül. Ugyanakkor az idősebb emberek és a már súlyos egészségi problémákkal küzdők (például asztmások, cukorbetegek, szívbetegek) érzékenyebbek a vírusra, náluk könnyebben alakulhat ki súlyos lefolyású betegség .
12. mítosz: Az antibiotikumok hatékonyak az új koronavírus megelőzésében és kezelésében.
Egyértelműen nem. Az antibiotikumok nem hatásosak semmilyen vírus ellen, csak baktériumok elpusztítására lehet alkalmazni őket. A koronavírus (ahogy a neve is mutatja) vírus, azaz antibiotikumokkal semmit nem érünk el.
Habár jelenleg nincs olyan gyógyszer, amelyet kifejezetten a SARS-Cov2 legyőzésére fejlesztettek volna ki, de ez nem jelenti, hogy fegyvertelenek lennénk vele szemben. A WHO szerint a vírussal fertőzött személyeknek a légúti megbetegedések során máskor is alkalmazott ellátást kell kapniuk a tünetek enyhítésére és kezelésére, a súlyos betegségben szenvedőknek pedig a számukra legalkalmasabb (optimalizált) támogató ellátásra van szükségük. Az új koronavírus elleni speciális kezelések kidolgozása folyamatban van . Ezeket részben már klinikai körülmények között tesztelik. Ugyan a járvány komoly fenyegetést jelent, de gyógyszert csak akkor lehet piacra vinni , ha a fejlesztők meggyőződtek annak hatásosságáról és az ártalmatlanságáról. Azaz, nem okoz-e súlyos mellékhatásokat, és az alkalmazása nem jár-e túlzott kockázattal. Ezért a Covid-19-et egycsapásra eltörlő tabletta vagy injekció megjelenésére még várni kell.
