A tervek szerint április közepén nyújtja be az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a kormánynak az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény tervezetét, így ez még a parlament tavaszi ülésszakában az országgyűlés elé kerülhet.
Helyzetértékelés
Jelenleg mintegy tízezer munkavállaló hiányzik az egészségügyből, nem elég vonzó az egészségügyi pálya - ismertette a legsúlyosabb gondokat dr. Csehák Judit miniszter a törvénytervezetet bemutató sajtótájékoztatón. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében új kihívásokkal kell számolni az egészségügy területén is, hiszen alkalmazkodni kell az uniós követelményekhez, a minőségi elvárásokhoz, a jogi szabályozásokhoz egyaránt. (Minél előbb meg kell történnie ennek az átalakításnak, mielőtt beigazolódna az a sokakban felmerült aggodalom, hogy jól képzett magyar szakemberek nagy számban igyekeznek majd más tagországokban munkát találni.)
A magyar egészségügyben dolgozó munkavállalók helyzete ma korántsem nevezhető rózsásnak. Nem biztosított a megfelelő pihenőidő a számukra, rendszeresen túllépik a túlmunka kijelölt keretét is: a maximális elvárások ugyanakkor átlag alatti juttatásokkal járnak együtt. Többek között az egészségügyi dolgozók által indított, egyre gyakoribbá váló munkaügyi perek - amelyek gyakran zárulnak a dolgozó javára hozott ítéletekkel - is jelzik, hogy számos joghézag, jogharmonizációs probléma nehezíti a helyzetet. Súlyos ellentmondások fordulnak elő a hazai jogrenden belül is: például a munka törvénykönyvének hatályos jogszabályaival nincs összhangban a hazai egészségügyi munkáltatói-munkavállalói gyakorlat. A száz napos program keretében végrehajtott átlagos ötven százalékos béremelés - amelyet a miniszter a változás első lépéseként értékelt - megállította ugyan az ágazatból a munkavállalók eláramlását, de ezekre a szabályozási hiányosságokból fakadó problémákra nem hozott megoldást.
Jogi változások
A humánpolitikai változásokhoz elengedhetetlen a jogszabályi háttérkörnyezet megteremtése - hangsúlyozta a miniszter. A legutóbb készült, 2001. évi CVII. Törvény csak az orvosok jogállásáról szólt és ott sem szabályozott sok alapvető kérdést, nagyon hiányzik a különböző egészségügyi szolgáltatóknál valamennyi egészségügyben dolgozó számára egységes, EU-konform, a hazai jogrendszerbe illeszkedő szabályozás. Ki kell dolgozni az egészségügyi tevékenység végzésének feltételeit és ezek egyes alapvető szabályait, úgy, hogy összhangban legyen az uniós elvekkel és a munka törvénykönyvével. Az új törvénynek biztosítania kell a dolgozók pihenéshez való jogát - ahogyan érvényesíteni kell a betegek jogát is ahhoz, hogy pihent egészségügyi dolgozók gondoskodjanak róluk. Meg kell határozni a törvényben az önként vállalható túlmunka keretét, nevesíteni kell a különböző egészségügyi tevékenységek végzésére irányuló jogviszonyokat és azok alapvető feltételeit. Az ágazatban ugyanis mára nagyon tarka lett a kép: egymás mellett dolgozik például vállalkozó, közalkalmazott és megjelentek az önkéntes segítők is. Tisztázni kell az együttműködés feltételeit: például a függelmi viszony, az utasítási jogok kérdését a különböző jogviszonyban tevékenykedő munkatársak között. Az ágazat munkaerőgondjai például az ügyeleti ellátás kérdésében mutatkoznak meg - jegyezte meg Csehák Judit - ezért célszerű lenne a rezidensek, sőt, akár a szintén orvosi diplomával rendelkező orvoslátogatók bevonása is az ügyeleti munkába.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Érdekvédelem törvényi szinten
A készülő új törvényben szabályozni kívánják az egészségügyi dolgozók egészségügyi alkalmasságának kérdéseit is, minden ágazati dolgozóra azonos elvek szerint. Nagy körültekintéssel kívánnak eljárni: például egészségi okokból való alkalmatlanságot a dolgozó saját munkáltató intézménye nem állapíthatja meg, hanem csak más, független szakértő mondhatja ki. Mindenképpen alapelv lesz az, hogy senki ne végezhessen olyan munkát, amellyel a maga vagy az általa ellátott egészségét veszélyeztetné. Rendelkezni fognak az egészségügyi dolgozókat megillető speciális kedvezmények kibővítéséről is. Hasonlóan a pedagógus közalkalmazottaknak nyújtott továbbképzési lehetőségekhez, támogatni fogják a szakkönyvek vásárlását, a szakmai képzéseket, továbbképzéseket, hogy a dolgozó érdekelt legyen a továbbképzéssel elérhető kreditpontok megszerzésében. A törvénytervezet más érdekvédelmi kérdéseket is szabályoz majd: tartalmazza a túlmunka végzésének speciális elismerését, azért, hogy ne csak többletjövedelem járjon érte, hanem a többletmunkára fordított idő számítson bele a szolgálati időbe is.
Legjobban: