A vérnyomásmérés az alapvizsgálatok közé tartozik. Több módszer (auszkultációs, oszillometriás, pletizmográfiás, tonometriás, intraartériás) is rendelkezésre áll, hogy a szív által kipumpált vér áramlásának vizsgálatával az általános egészségi állapoton túl akár komoly betegségekre is fény derüljön.
A vérnyomás számos tényezőtől függ, befolyásolja a testhelyzet, a napszak, az érzelmi állapot, a fizikai terheltség, de a mérési eredményekre hatással van a kar vastagsága, a vérnyomásmérő mandzsettájának mérete is. Még az sem mindegy vérnyomásméréskor, hogy a láb keresztbe van-e téve, vagy hogy nincs ülő helyzetben a páciens. Fontos, hogy a mérés szívvonalban történjen. A legalkalmasabb közvetlenül ébredés után illetve este 6 óra körül mérni.
Hol mérhető a vérnyomás
A vérnyomásmérőknek több típusa is létezik, többek között automata, félautomata, órás vagy akár higanymentes készülék is, a mérés helye pedig lehet a felkaron, a csuklón és az ujjakon egyaránt. A leggyakrabban a felkar verőerén mérik a vérnyomást, ez ugyanis több szempontból is optimális mérési pont: közel van az aortához és elég közel a bőrfelszínhez is. Az itt mérhető - átlagosan 120/80 Hgmm-es - vérnyomásértékhez kell viszonyítani a többi mérést.
Mindazonáltal nem szabad mandzsettát olyan végtagra helyezni, amelybe infúzió van kötve, amelybe intravénás injekciót juttattak, vagy amelyből esetleg vért vettek. Szintén nem javasolt mérni ott, ahol nem megfelelő a keringés, visszér- vagy ideggyulladás áll fenn, illetve ahol átmenetileg vagy tartósan bénulás állt be. Nem szabad azon a karon mérni, amelyik oldalon esetlegesen nyirokcsomó-eltávolítást vagy emlőműtétet végeztek, mivel a vérnyomásmérő tovább gátolhatja az egyébként is csökkent nyirokkeringést. Túlsúly vagy jelentős mennyiségű izomzat esetén a karkörfogat miatt csuklómérést kell alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy különbség van a két kar között, illetve a felkaron és a csuklón mért eredmények között. Ez az eltérés általában 10-20 Hgmm, amennyiben ennél nagyobb a különbség, érszűkület feltételezhető.
A felkaron mért vérnyomás mellett gyakran megmérik a lábon - combon, térdhajlatban, lábszáron, bokán - is az értékeket fekvő helyzetben. Normális esetben az itt mért értékek legalább annyit mutatnak, mint a karokon, sőt az alsó végtagon valamivel magasabb a vérnyomás, mint a felkaron. A lábháton illetve a belbokán, a verőéren mért úgynevezett boka-kar index a két testrész közötti vérnyomás hányadosát adja, a mérést Doppler-eszközökkel végzik. A paraméter azt mutatja, van-e a boka és a felkar közötti területen érszűkület. Az úgynevezett Doppler-index normális értéke 0,9-1,1, azaz a 0,9-nél kisebb mérés kóros állapotokra utal. Ez a vizsgálat az alapja a perifériás érbetegség diagnosztikájának.
