Ha úgy gondolja, hogy a dadogást az idegesség, a szorongás okozza, akkor nagyobb valószínűséggel tart távolságot azoktól, akik ezzel küzdenek, sőt, negatívabban is tekint rájuk – írja az mfor.hu.
Az érintettek gyakran szorongással, frusztrációval vagy zavartsággal reagálnak a dadogás élményére. Ezenkívül, mivel folyamatosan számítanak a dadogásra, aktívan kerülnek bizonyos hangokat vagy helyzeteket. Egyesekben negatív gondolatok és hiedelmek alakulhatnak ki önmagukról és a másokkal való kommunikációs képességükről, sőt akár arról is, hogy nem lesznek sikeresek.
Nem egyértelmű, mi váltja ki
A dadogás pontos oka máig ismeretlen, ám széles körben egyetértés van abban, hogy ez egy összetett idegrendszeri fejlődési rendellenesség. A dadogó gyermekek és felnőttek körében végzett úgynevezett idegrendszeri képi diagnosztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a mozgások időzítéséért és a beszéd kialakulásáért felelős agyterületek működési zavaráról lehet szó.
Az is világos ugyanakkor, hogy a dadogó felnőttek agyi kapcsolódási rendellenességei inkább a dadogás tapasztalataiból fakadhatnak. A dadogó gyermekek és felnőttek közötti különbségeket vizsgáló, folyamatban lévő tanulmányok segíthetnek megvilágítani a dadogás kialakulásával kapcsolatos alapvető hiányosságokat.
Tévhit, hogy a szorongás okozza
Száz emberből nagyjából egy dadog világszerte. Az óvodás korú gyermekek 5-8 százalékánál alakul ki ez a beszédzavar. Az érintett gyerekek többsége 7 éves kora előtt fejlesztéssel vagy anélkül spontán elhagyja a dadogást, míg húsz százalékuk felnőtt korában is tapasztalja azt. A kutatók még mindig vizsgálják azokat a tényezőket, amelyek előre jelzik, hogy felnőtt korra is megmarad a dadogás.
Általános tévhit, hogy a dadogást a szorongás okozza. A dadogó felnőtteknek semmi beszédhibájuk, amikor magukban megfogalmazzák a gondolataikat. Arról is sokan beszámolnak, hogy többet dadognak, ha nagy a nyomás, ha a beszédpartnerek türelmetlenek, vagy amikor telefonon beszélnek. Mivel az ok-okozati tényezők eléggé összetettek, fontos, hogy ha a dadogás és a szorongás társul, az nem jelenti azt, hogy az egyik okozza a másikat.
A kutatók általában nem tudják, melyik változó volt előbb, a dadogás vagy a szorongás. Ráadásul ezenkívül sok tényező játszik szerepet az ennyire összetett idegrendszeri fejlődési rendellenességek kialakulásában. Mivel a dadogás elsősorban beszédzavarral jár, valószínűleg a beszéd formálásáért felelős agyi régiók idegi hiányosságai állnak a zavar hátterében.
Nem veszik őket elég komolyan
A dadogást általában nemkívánatos tulajdonságnak tekintik, az ezzel küzdőket pedig diszkriminálják. Van, hogy emiatt elbocsátanak valakit az állásából, vagy kevésbé veszik komolyan, illetve kerülik. Az Egyesült Államokban sok millió emberre inspirálóan hatott a gyermekkora óta dadogó Joe Biden elnök megválasztása, ami talán segít a beszédzavaros emberek pozitív megítélésében.
Nincs egyértelmű gyógymód
Jelenleg nincs hatékony gyógymód a dadogó beszédre, ha az felnőttkorban is fennáll. A dadogó felnőttek körülbelül 30 százaléka vallja, hogy felépült, pedig körülbelül 10 százalékuk visszaeső. A felépülést nemcsak a dadogás csökkenésével határozzák meg, hanem úgy is, hogy mennyire tudják kontrollálni a beszédzavarukat, vagy kimondani, amit mondani akarnak.
Ironikus módon egy olyan környezetben, ahol az emberek ítélkezés nélkül dadoghatnak – például önsegítő konferenciákon –, az érintettek arról számoltak be, hogy beszédük könnyebbé vált és kevesebb szorongást tapasztaltak beszéd közben. Emellett nyitottabbnak és barátságosabbnak érezték magukat másokkal.
