A műhibaperekkel kapcsolatos új állami felügyeleti rendszer részeként a hivatal létrehozott egy adatbázist is, ide gyűjtik az ítéleteket, a szakértői véleményeket, amelyeket később az ügyvédeik számára is elérhetővé teszik. Az intézményvezetők segítséget kaphatnak például ahhoz is, hogy alkalomadtán mikor és milyen összegű egyezséget kössenek a perelő beteggel - írja a Népszava.
Becslések szerint évente körülbelül 300-500 műhibaper indul országszerte, ebből a 83 állami kórház ellen mintegy 150-180. Így náluk az elmúlt öt évben összesen 883 ilyen eljárás volt, egyenként átlagosan 10-15 millió forint kárigénnyel. Azaz a betegeknek csak az állami intézményekben elkövetett orvosi hibák miatt jelenleg összesen 8-13 milliárd forintnyi követelésük van.
Ugyanakkor a kórházfenntartó saját adatai szerint ezeknek az igényeknek csak 15 százalékát ítélik meg jogerősen a bíróságok, noha a kórházaknak még ez is túl nagy kiadás. A felelősségbiztosítások csak néhány millió forintig vállalják át a büntetéseket, és miután az intézményeknek a műhibákra nincs külön kasszájuk , a pénzt a gyógyításra fordítható keretből fizetik.
A lap által megkérdezett ügyvédek tapasztalatai szerint a halállal végződő eseteknél 20-30 millió forintos, a súlyos, maradandó egészségkárosodással járó ügyekben 40-50 milliós kártérítés megítélése jellemző, de súlyos szakmai vétség esetén a százmillió feletti összegek sem ritkák.
Az állami kórházakban a legtöbb per a szülészek (23,9 százalék), a sebészek (20 százalék), a traumatológusok (17,9 százalék), valamint a belgyógyászok (8,1 százalék) ellen indul, a hiba "jóvátételéért" fizetendő összegeknek is ez a sorrendje. A bíróságokhoz főként kórházi fertőzések, szülészet-nőgyógyászati vagy sebészeti beavatkozási hibák, diagnosztikai tévedés , illetve betegtájékoztatás elmaradása miatt fordulnak az emberek. A legtöbb panasz a közép-magyarországi régióból érkezik, ami érthető, hiszen itt vannak a legnagyobb egészségügyi centrumok, országos intézetek, itt látják el a betegek közel 40 százalékát.
Forrás: Népszava
