Gyógyítás az erdő közepén

A névadóról

Báró Korányi Frigyes 1828. december 10-én Nagykállón született és 1913. május 19-én Budapesten hunyt el. Hosszú és eredményes életútjának köszönhetően rengeteget nyert a magyar egészségügy. Orvostanhallgatóként részt vett a szabadságharcban majd a szabadságharc után egy évig a bécsi sebészeti klinikán képezte magát. 1851-ben orvossá avatták, de Bécset ugyan úgy, mint Pestet el kellett hagynia. Nagykállón talált orvosi állást. 1866-ban kinevezték a belgyógyászat tanárává. Az ő nevéhez fűződik az első belklinika megszervezése. 1886-87-ben az egyetem rektorává választották. Óriási elánnal vett részt az egészségügyi reformintézkedések szorgalmazásában és kidolgozásában. Korányi a század végére pontosan ismerte a gümőkor klinikumát, járványtanát, és "A tüdőbetegek gondozása" című előadásában kiemelt fontosságúnak tartotta a szanatóriumok létesítését. Ő vezette be a laboratóriumi kutatást is. Előadásaiban a leghaladóbb, legkorszerűbb tudományos nézeteket vallotta. Hosszú időn át elnöke volt az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, és tagja az Igazságügyi Orvosi Tanácsnak. Kezdeményezésére indult meg a tuberkulózis elleni küzdelem, amely a budakeszi tbc-szanatórium, majd az első fővárosi tüdőbeteg gondozó létesítéséhez vezetett. Több mint 150 tudományos közleménye jelent meg.

Az Erzsébet Királyné Szanatórium

1898 májusában megalakult a Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatóriumi Egyesülete, amelynek elnöke Batthyány Lajos gróf, alelnöke pedig Korányi Frigyes volt. Ez a szervezet volt a tuberkolózis elleni küzdelem irányítója és a budakeszi szanatórium megtervezője és megvalósítója. Az egyesület vezetőit I. Ferenc József a Budavári Palotában fogadta, és megígérte, hogy a szanatórium alapítására telket adományoz az egyesületnek. Az egyesület felkérte őfelségét, hogy a szanatóriumot feleségéről, Erzsébet királynéról nevezhessék el. A budakeszi határában lévő "kőfeji" telek elnyerése hosszabb folyamatot vett igénybe, de a siker nem maradt el és 1901 októberére a szanatórium elkészült, amelynek első igazgatója Kuthy Dezső lett.

Érdekesség, hogy a telken akkoriban lóistálló is volt, amely ma nővérszállóként üzemel.

Kezdetben 38 dolgozó, 3 orvos és 10 ápoló tevékenykedett. Az intézet első éves költségvetése 141 ezer ko­rona volt.

Az intézet ma

Az idők változásában a helyszín mit sem változott. A Korányi kórház - ugyan úgy, mint 100 éve - a Budakeszi határában lévő egyik legszebb erdőrészén terül el, optimális feltételeket biztosítva a minőségi gyógyításra.

Ma a Korányi kórház mint országos intézet az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működik. Három éve kapta meg az ISO minősítést.

Az intézetben ma több mint száz diplomás szakember dolgozik, amelyből közel 90 orvos. A szakmai team havonta 1000-1200 fekvőbeteget és 600 járóbeteget lát el.

Jelenleg 8 pulmonológiai osztály, intenzív osztályok, mellkassebészeti osztály, és több krónikus osztály, valamint az újonnan átadott palliatív osztály áll a betegek rendelkezésére. Ez utóbbi az onkológiai betegek számára létesült.

Itt működik az ország legnagyobb mellkassebészete.

A kórház beutalási területéhez tartozik a főváros jelentős része, de mivel országos intézet, ezért olyan esetek is ide kerülnek, amelyeket az országban máshol nem tudnak megoldani - említi Dr. Strausz János főigazgató.

Várólista hivatalból működik, mert Magyarországon a tüdő-transzplantációs várólistát a Korányiban vezetik, de más beavatkozás esetén nincs várólista - adja tudtunkra a főigazgató. A transzplantációt egyébként Bécsben (AKH) végzik, de mindig is a Korányi volt a tüdő-transzplantációs központ, itt történik a betegek kiválasztása és utógondozása.

A kórházban kérdőívekkel mérik a betegelégedettséget. Az élelmezéssel vannak némi gondok, de a szakmai ellátás és az emberi hozzáállás területéről mindig pozitívan vélekedtek a betegek.

Informatika és műszerezettség

Informatikai rendszerük gyors átviteli sebességet tesz lehetővé, mert optikai kábelen történik az adatátvitel.

A CT- képek is a hálózaton vannak, és most vásárol az intézet egy digitális röntgent, aminek az adatai szintén itt fognak futni. Az intézet műszerezettsége heterogén képet mutat, van, ahol kimagaslóan jó, de van, ahol hiányosságok mutatkoznak. Tavaly sikerült egy modern CT-t beszerezni, és elérhető a SPECT is, ami szintén segíti a diagnosztikát. Jelenleg beszerzés alatt van egy digitális röntgen.

A főigazgató elmondása szerint viszont megérett az idő a bronchológia- és a mikrobiológia-labor fejlesztésére. Ez utóbbi működését úgy oldották meg, hogy külső működtető végzi el a fejlesztéseket.

Intézetek közötti kapcsolatok, tanulás, kutatás, publikációk

A kórház jó kapcsolatot ápol a hazai kórházakkal. Tudományos együttműködést alakítottak ki a több Nyugat-Európai intézettel. A minőségi munkát dicséri, hogy az intézet számos munkatársa kapott már különböző kitüntetéseket, illetve díjakat. A kórház alapítványa szintén segíti a dolgozók továbbképzését.

A Korányi a publikációk tekintetében termékenynek mondható. Számos hazai és külföldi szaklapban, folyóiratban rendszeresen publikál. A kórházban több kutatólaboratórium is működik.

Célok mindig vannak

Az intézet tervezi a közeljövőben egy ún. légzési rehabilitációs osztály létrehozását, ahol a légzési rokkant betegeket fogják rehabilitálni. Az osztály kialakítását a tavaly meghirdetett struktúraátalakításból megkapott pénzből szeretné az intézet elérni. A fejlesztéseket úgy tudják elérni, hogy egyrészt az intézet bevon külső forrásokat, másrészt a kórház büdzséjéből kigazdálkodják. Mind e mellett számos pályázaton indulnak, és ennek is meg van az eredménye, hiszen nem rég nyertek el egy COPD-s beteg vizsgálatára kiírt EU-s pályázatot.