A megelőzésre kell többet fordítani, szilárd alapellátási rendszerre és integrált betegellátásra van szükség - derül ki az Európai Unió elemzéséből, amely a tagállamok egészségügyi helyzetét vizsgálja. A kutatást bemutató Világgazdaság szerint a magyar egészségügynek kiemelten sok feladattal kell megbirkóznia.
Gond van az EU-ban, de Magyarországon még nagyobb
Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért felelős biztos az EU egészségügyi helyzetéről készített elemzést, amely összességében, illetve országokra lebontva is vizsgálta az EU-s nemzetek egészségpolitikai kihívásait. Megállapította, hogy míg az EU az egészségügyi költségvetés 80 százalékát fordítja a betegségek kezelésére, a megelőzésükre mindössze 3 százalékot különít el. Szerinte jobb hozzáférést kellene biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi ellátáshoz forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést - írta a jelentésben.
A számok alapján a magyar egészségügy is komoly átalakításra szorul. Ugyan 2000 és 2015 között az országban a várható élettartam csaknem négy évvel emelkedett, a 75,7 éves jelenlegi érték még mindig öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál. Ráadásul társadalmi csoportok között is komoly eltérés figyelhető meg: a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező magyar férfiak átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők.
Szintén az uniós átlag alattiak az egészségügyi kiadások is, ez a különbség főként az utóbbi évtizedben nőtt. 2015-ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (a GDP 7,2 százalékát), amely körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak. Ráadásul az egészségügyi kiadások csupán kétharmada származik állami forrásokból, a többit a lakosok saját zsebből fizetik, ami továbbmélyíti a társadalmi osztályok között a szakadékot. Az uniós átlagot meghaladó ugyanakkor a kórházi ápolási idő és az elkerülhető kórházi kezelések aránya is. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javításának érdekében - írja a kutatás.
Magyarországon a betegségek okozta összes teher 40 százaléka az egészségtelen életmódnak tulajdonítható. A magyar felnőttek több mint negyede (26 százaléka) napi rendszerességgel dohányzik , ami ugyan csökkenést jelent a 2000-ben tapasztalt 30 százalékhoz képest, de még mindig a harmadik legmagasabb aránynak számít az uniós országok között. Az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás szintén csökkent az ezredforduló óta, de 2014-ben még mindig nagyjából 10 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. A kétezres évek óta nő az elhízottak aránya is: a felnőttek 21 százaléka túlsúlyos, ezzel az unióban a harmadik legrosszabbak vagyunk Málta és Lettország után.
