Súlyos (mellé)fogások nélkül
A helytelen táplálkozási szokások nagymértékben hozzájárulnak a magas koleszterinszint kialakulásához. Az állati eredetű, túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó zsírok sütéshez történő rendszeres használata, a magas zsírtartalmú tejtermékek előnyben részesítése, az állati belsőségek (sertésvelő, liba-, borjú-, sertés-, marha és csirkemáj) valamint a kolbász, téliszalámi gyakori fogyasztása, a tojásos és vajjal készült ételek étrendben való gyakori szerepeltetése érelmeszesedéshez (arteriosclerosishoz) vezethet. Ha ez a rendszer-megbetegedés létfontosságú szerveket (szív, agy, vese) ellátó ereket érint, akkor végzetes következményekkel járhat.
A vér koleszterinszintjének csökkenését a táplálék telítetlen zsírsavtartalmának növelésével lehet elérni. A többszörösen telítetlen zsírsavak, mint a linolsav, linolénsav nagy mennyiségben találhatók meg a szójababolajban, napraforgómag olajban, alkalmazásukkal jelentősen mérsékelni lehet az érelmeszesedés létrejöttének kockázatát.
Válogassuk meg, hogy mit eszünk:
- A sovány hús, sonka, haltermék szerepeljen a helyesen összeállított étrendben.
- A tojássárgája fogyasztását lehetőleg korlátozzuk, maximálisan heti két tojás megengedett.
- Az 1,5%-os tejet és az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket előnyben kell részesíteni magasabb zsírtartalommal rendelkező társaiknál.
- Lehetőség szerint válasszunk barna vagy rozskenyeret, igyunk alacsony cukortartalmú italokat és ásványvizet, táplálékunk legyen gazdag gyümölcsben és zöldségben.
- A zsíranyagcsere-zavar által okozott magas koleszterinszint és/vagy emelkedett triglicerid-koncentráció gyógyszeres befolyásolására csak akkor van szükség, ha a zsírszegény diéta, a súlyfelesleg megszüntetése, az alkohol kiiktatása, a mozgásteli életmód a kívánt mértékű változást nem tudja biztosítani, és továbbra is 5,2 mmol/1 felett marad a vérben a koleszterin- és 2,3 mmol/1 felett a trigliceridszint.
Antioxidánsokkal a jobb kilátásokért: Adjunk hamar mattot az érelmeszesedésnek!
A vérplazmában a koleszterin úgynevezett lipoprotein komplexekben van jelen. Ez azt jelenti, hogy a koleszterin molekulák és zsírszerű anyagok különböző fehérjékkel együtt apró zsírcseppecskékké rendeződnek. E jellegzetes szerkezetű zsírcseppecskék kialakulásának az a lényege és célja, hogy az amúgy vízben oldhatatlan zsírok a fehérjékkel együtt a vérben oldható formában szállítódhassanak. A különböző vérzsírok különböző szerkezetű és sűrűségű zsírcseppekbe szeretnek rendeződni. A betegek koleszterin-értékeinek elemzésekor a plazmakoleszterin szint értékelése mellett a "káros" LDL (kis sűrűségű lipoprotein) koleszterin és a "jótékony" HDL (nagy sűrűségű lipoprotein) koleszterin arány is meghatározó.
Az antioxidáns aktivitással rendelkező vegyületek alkalmazása az érelmeszesedés kialakulásának kezdeti stádiumában a leghatékonyabb, ugyanis azok képesek megakadályozni az LDL-koleszterin oxidációját, ami az artériafal bizonyos károsodásait idézheti elő. Kísérleti adatok szerint főleg dohányzók esetében a pro-A-vitamin (az A-vitamin előanyaga) és az E-vitamin védő hatásúnak bizonyult a szabadgyökök által előidézett érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
Szagos de hasznos - avagy a hagymák dicsérete
A fokhagyma alliint és alliináz nevű enzimet tartalmaz. Az alliinből sejtsérülés hatására (hagyma megvágása) az alliináz enzim közreműködésével különböző vegyületek képződnek: allicin, számos szulfid, melyek a fokhagyma jellegzetes szagáért felelősek. A fokhagyma lipidcsökkentő hatását tudományos eredményekkel is sikerült igazolni, napi rendszerességgel fogyasztott néhány gerezd a vér zsírtartalmát akár 10-13%-kal is mérsékelheti, ami lehetővé teszi egyes időskori érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzését, illetve késleltetését. A fokhagyma kúraszerű alkalmazása mérsékli a thrombocyták (vérlemezkék) összetapadásának mértékét, védő hatású a vérrögök (thrombusok) létrejöttével szemben, valamint csökkenti a vér káros koleszterinszintjét. Véralvadásgátlót szedő betegek esetén a fokhagyma rendszeres bevitele az étrendbe módosíthatja a gyógyszer adagolási rendjét, ezért ilyen esetekben a kezelőorvost feltétlenül tájékoztatni kell azért, hogy az esetleg szükséges dózisváltoztatást végrehajthassa. Vérnyomáscsökkentő tulajdonsága miatt magas vérnyomás kezelésében alkalmazható, de csak a hagyományos gyógyszeres terápia mellett, kiegészítő jelleggel. A fokhagyma alkalmazásának sokoldalúságát mutatja, hogy baktérium és gombaellenes hatása révén légúti megbetegedések és a Candida albicans okozta fertőzések kezelésében is használatos.
A vöröshagyma is a népi gyógyászat közkedvelt növénye volt. A mai gyógynövény-terápiában a vöröshagyma hatóanyag kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a szívroham, koszorúér megbetegedés kialakulásának csökkentésére használják. Nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre.
A fokhagyma kellemetlen illatának kiiktatását egyes készítményekben kakukkfű hozzáadásával érik el. Kiváló alternatívának tűnik a medvehagyma, amely vérnyomás- és vérzsírcsökkentő, véráramlás javító hatását az erőteljes fokhagymaszag nélkül váltja ki. Sajnos egyelőre csak kevés helyen szerezhető be, és védett gyógynövény.
Halolajok terítéken
Az eszkimók körében szinte ismeretlenek a szív-érrendszeri megbetegedések. Ennek legvalószínűbb oka, hogy a sok tengeri halat tartalmazó étrendjük bővelkedik telítetlen omega-3-zsírsavakban, így az eikoza-pentaénsavban (EPA) és a dokoza-hexaénsavban (DHA). Az omega-3-zsírsavak mérséklik a vérrögképződés kockázatát, elősegítik az erek elernyedését, csökkentik az összkoleszterin és trigliceid mennyiségét, így az érelmeszesedés és a szív koszorúér-betegségek megelőző terápiájában kiemelkedő jelentőségűek. Az omega-3-, telítetlen zsírsavakat tartalmazó étrendkiegészítők műtétek előtt nem alkalmazhatóak, szedésük csak orvosi utasításra és folyamatos kontroll alatt javasolható gyermekek, terhes és szoptató kismamák, cukorbetegek esetében. Vérnyomáscsökkentő, véralvadásgátló, nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket szedő betegek omega-3, telítetlen zsírsavakat tartalmazó készítmények bevétele előtt beszéljenek kezelőorvosukkal a kedvezőtlen gyógyszerkölcsönhatások kivédése céljából.
Lipidszint csökkentése gyógyszerekkel
Ha a diétás előírások betartása és az érelmeszesedés kockázati tényezőinek megszüntetése ellenére a koleszterin és/vagy trigliceridszint továbbra is magas marad, gyógyszerek alkalmazására kerülhet sor. Számos klinikai vizsgálat támasztja alá, hogy a lipidszintet csökkentő terápia magas lipidszint esetén csökkenti az oxigénhiánnyal járó szívbetegségek kialakulásának kockázatát, és késlelteti az érelmeszesedés hátterében húzódó folyamatok megindulását.
A lipidszintet csökkentő készítmények hatásának kialakulásához általában hosszabb időre van szükség. Ha több hetes-hónapos kezelést követően sem normalizálódnak az értékek, akkor az adagemelés vagy gyógyszercsere illetve a különböző hatásmechanizmussal rendelkező szerek kombinációja lehet a megoldás.
A "statinok" (a gyógyszerkészítmények hatóanyagnevei statinra végződnek, innen ered a csoport elnevezése) hatása azon alapszik, hogy a máj koleszterinszintézisét gátolják. Epesavkötő gyantákkal és nikotinsavval való kombináció esetén kísérleti bizonyítékok szerint az LDL-koleszterin szintcsökkenés mértéke a 70%-ot is elérheti. Mellékhatásként izombántalom, a májenzim-értékek módosulása léphet fel. Terhességben használata kerülendő, hiszen magzati károsodások jöhetnek létre.
A nikotinsav gyorsan, a beadást követő 1-4 napon belül csökkenti a vér triglicerid szintjét, az LDL-koleszterin koncentráció mérséklése lassabban alakul ki, és kisebb mértékű. Gyakori mellékhatás a bőrön jelentkező pirosság, ami kis adaggal kezdett terápia és fokozatos dózisemelés mellett kevésbé jellemző. Fekély és köszvény esetén a nikotinsav használata nem ajánlott, várandósság alatt nem szedhető.
A "fibrátok" főleg trigliceridszintet mérséklő hatásúak, táplálékkal együtt felszívódásuk is növelhető. Veseelégtelenség és májzavar ellenjavallat lehet, kismamák és gyermekek esetében ezek a vegyületek nem alkalmazhatóak.
A szájon át szedhető véralvadásgátlók hatását a lipidszintet csökkentő gyógyszerek egy része erősíti, ezért a két szer egyidejű alkalmazása csak orvosi kontroll mellett történhet.
Mi új(don)ság a XXI. században?
Az ezetimibe nevű anyag a lipidszint csökkentő hatóanyagok legújabb generációjának első képviselője, a koleszterin belekben történő felszívódásának egyoldalú gátlásán keresztül hat. Az LDL-koleszterin és az összkoleszterin szintjét hivatott csökkenti azon betegek esetében, akiknél a diéta és a mozgás nem hozta meg a várt eredményt. Az ezetimibét "statinokkal" kombinálva a koleszterincsökkentő hatás jobban érvényesül. A hatóanyag által okozott leggyakoribb mellékhatás, mely a betegek kevesebb mint 5%-ában jelentkezett, a hátfájás és az ízületi fájdalom volt. Ezetimibe hatóanyag tartalmú gyógyszer a hazai gyógyszertárakban kapható, orvosi rendelvényre adható ki.
A vér koleszterin- és trigliceridszintjének mérséklésére alkalmas hatóanyagok kifejlesztése intenzív kutatási terület, várhatóan egyre több potenciális hatóanyag klinikai vizsgálatára kerül majd sor, az új eredményekről természetesen folyamatosan számolunk be.
